„Alaposan túlfeszített” – ezzel a vészjósló kifejezéssel illette szokásos féléves kongresszusi beszámolója végén a közösségi internetes és a biotechnológiai cégek árfolyamértékét Janet Yellen, az amerikai jegybank (Federeal Reserve, Fed) idén februárban megválasztott elnöke. Az amerikai és a nemzetközi pénzvilágra a legnagyobb hatást gyakorló bankár kijelentése általános meghökkenést keltett.
De inkább nyíltsága miatt: ilyen magas kormányzati-piacszabályozói pozícióból nem szokás kvázi befektetési tippeket adni (errea hivatalos válasz az volt, hogy nem konkrét cégeket, hanem azok tágabb csoportját érte az elmarasztalás). A kijelentés tartalmával ugyanis egyre nehezebb vitatkozni. A világszerte (így nálunk is) egyre többek által ismert cégek nyeresége ugyanis sokszor nem igazolja vissza a felfokozott várakozásokat. Az alap nélküli lelkesedés viszont könnyen vezethet az évek óta épülő tőzsdei „buborék” kipukkadásához, ami nagymértékű árfolyamesés-lavinát okozhat a világ börzéin.
A történteket baljós fénnyel világítja meg, hogy amikor utoljára, 1998-ban az akkori Fed-elnök, Alan Greenspan hasonló kijelentést tett, két évre rá kipukkadt a „dotkom” lufi. A túlértékelt internetes cégek értéke egyetlen év alatt ötezermilliárd dollárral csökkent (ez 25-30 évnyi magyar GDP!). Hogy az amerikai Nasdaq elektronikus tőzsdén forgó internetes és technológiai részvények megérdemlik-e a válság 2009-es mélypontja óta mért, átlagos 125 százalékos árfolyam-emelkedést (mindeközben a világ tőzsdéi csak 50 százalékkal erősödtek), nehéz megmondani.
A részvények értékelése ugyanis a jelenlegi pénzügyi helyzeten kívül nagymértékben a jövővel kapcsolatos várakozásoktól függ, azok pedig igencsak széles skálán mozognak, és a kisebb változásokra is érzékenyen reagálnak.
A világszerte már 1,32 milliárd (!) aktív felhasználóval rendelkező (ebből 829 millió naponta látogatja a közösségi oldalt) Facebook a felfokozott várakozásoknak köszönhetően csak az elmúlt 12 hónapban 120 százalékkal értékelődött fel, és 190 milliárd dolláros (42 ezer milliárd forintos) tőzsdei kapitalizációjával értékesebb, mint a patinás Coca-Cola üdítőital-gyártó, a Disney Stúdió vagy az Intel mikrochipgyártó monstrum.
A reklámbevételből élő Facebook már az egymást követő nyolcadik negyedévben ér el a vártnál magasabb profitot. Az idei második negyedévben a 2,91 milliárd dolláros (részvényenként 42 cent) nyereség 62 százaléka a jövőbeli növekedés szempontjából kiemelten fontos célcsoporttól, a mobilfelhasználóktól jön. Szintén jó, az előző három hónapnál 124 százalékkal magasabb (312 millió dollárnyi) eredménnyel zárta ugyanezt az időszakot az elsősorban Amerikában népszerű, 255 milliós felhasználói táború Twitter mikroblogoldal (a szintén a vártnál jobb profit adatra egy este alatt közel 40 százalékot drágultak a papírok), és az elsősorban üzleti orientációjú adatbázist építő LinkedIn (533,9 millió dollár) is.
Utóbbi üzleti modellje egyébként eltérő, havi előfizetési díjra épít, ezért talán kevésbé van kitéve az ingadozásoknak.
A reklámbevételek hektikus váltakozása ugyanis az egyik kockázati faktor az arra építő internetes társaságok eredményelőrejelzéseiben. Kritikusai szerint a Facebook hiába bővíti felhasználóinak számát dinamikusan Ázsiában, nem tudja pénzre váltani. A második legnépesebbnek számító, 100 milliós indiai felhasználói tábor a bevételeknek csak 0,1 (!) százalékát adja, az indiai piac internetes hirdetési bevételeit a Google dominálja. Hasonló növekedési probléma elé néz a LinkedIn is: 300 milliós táborának kétharmada Amerikán kívüli, ám a bevétel 60 százaléka a mára már telített USA-ból származik. A nyereségnövekedési lehetőségekhez képest ezek a részvények valóban drágáknak számítanak. A Facebook egy részvényre jutó árfolyam/nyereség hányadosa 79, míg az iparági átlag 44, a Google keresőóriásé 30, az átlagos tőzsdei cégeké (de például az iPhone okostelefont gyártó Apple-é is) 18 körüli. A tőzsdei kurzust az árbevételhez viszonyítva pedig tízszeres a különbség a „hétköznapi” társaságokhoz képest.
A tőzsdei guruk ugyanakkor nem tartják annyira rossznak a közösségi oldalakat működtető társaságok részvényeit. A gyakran több évtizedes tapasztalatot összegző ökölszabályok szerint egyes esetekben ezek a cégek sok nagy nevű multit is túlszárnyalhatnak. Az 1977 és 1990 között a világ egyik legnagyobb alapját, a Fidelity Magellan Fundot kezelő amerikai Peter Lynch például több fantáziát lát a Facebookban, mint a Windows-programot kifejlesztő Microsoftban, a Google-ban vagy a Coca-Cola üdítőital-gyártóban. A Facebook eredménye folyamatosan nő, a P/E hányados erre az ütemre vetítve nem is olyan magas (1,23). A cég ráadásul alacsony eladósodottságú, ami pénzügyi stabilitásra utal. A gyakran a részvényelemzés atyjának nevezett, és alulértékelt papírokat kereső Benjamin Graham a Twitter papírjait sorolja egy kalap alá a Facebookén kívül a McDonald’séval (és előbbre a Citigroup bankóriásénál), a konzervatívnak tartott Martin Zweig pedig a LinkedInnek ad jó osztályzatot az egy részvényre jutó nyereség hosszabb távú növekedési potenciálja miatt.
„More money, more options” – azaz (minél) több pénz, (annál) több lehetőség. Így lehetne interpretálni a világ leggazdagabb befektetőjének tartott Warren Buffett jelenlegi stratégiáját. A befektetéseit végző Berkshire Hathaway vállalat készpénzállománya ugyanis sosem látott magasságba nőtt: az 55 milliárd dolláros összeg több mint másfélszerese az egy évvel korábbinak. Az értékalapú befektetőként számon tartott (tehát az alulértékelt vállalatokat vásárló) Buffett passzivitásának okát nehéz másképp értelmezni, mint hogy jelenleg drágák a tőzsdei részvények. Az értékalapú befektető legjobb barátja a félelem: amikor a pánik hatására a részvénytulajdonosok ész nélkül szabadulnak még a jó vállalatok papírjaitól is, könnyen lehet jó vásárt csinálni. 2009- ben Buffett cégének készpénzállománya mindössze 26 milliárd dollárra rúgott. A mostani magas likvidhányad ugyanakkor egy várható, nagymértékű árfolyamesést is előre jelezhet. Az elmúlt egy évben sosem látott csúcsokra kerülő tőzsdeindexek egyre több tőzsdeguru szerint rövid időn belül 20- 30 százalékot is eshetnek, az olcsó papírok, vállalatok vásárlására pedig érdemes időben felkészülni.
Kétéves mélypontra, 316 forintig gyengült a nemzeti fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest, de a többi vezető fizetőeszközhöz viszonyítva is jelentősen leértékelődött. Egyre több, egymástól független elemző azonban ennél is tovább megy: a következő hónapokra a 330 forintos, eddig még sosem látott kurzust sem tartják már lehetetlennek. A forint vásárlóerejét kedvezőtlenül érintő gyengülés hátterében több, egymástól független hazai és nemzetközi faktor áll. Egyrészt a fokozódó geopolitikai feszültség: az orosz–ukrán, az amerikai–iraki és az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus elmélyülésére a nagy nemzetközi befektetési és nyugdíjalapok a kockázatosabb (például fejlődő piaci) invesztícióik csökkentésével reagálnak. A jellemzően a minimális kockázatú dollárállamkötvényekbe való átcsoportosítást erősíti a 2015-re várható amerikai kamatemelés is. Másrészt a hazai helyzet sem rózsás. A több lépcsőben 2,1 százalékra mérsékelt alapkamat már nem elég csábító a külföldi befektetőknek, ráadásul a hazai bankrendszer is komoly „csapás” előtt áll. Az őszre tervezett kormányzati devizahiteles-mentő csomag az előzetes számítások szerint 900 milliárd forintos kárt okozhat a gazdasági növekedés fontos hajtóerejének tekintett hazai pénzügyi rendszer számára.
Rekordmértékű, összesen 80 milliárd dollárnyi külföldi tőkebefektetés érkezhet még ebben az évben Afrikába, aminek eredményeként a „fekete kontinens” részvénypiacai a legjobbak között szerepelhetnek 2014-ben. A legtöbb pénz persze hagyományosan Amerikából: Barack Obama elnök a következő évekre 14 milliárd dolláros invesztícióról számolt be elsősorban az építőiparban, az energiaágazatban, a bankés információtechnológiában. Az afrikai reláció erősítése fontos: az odairányuló amerikai export jelenleg 250 ezer embernek ad munkát. A térség iránt olyan „nagyágyúk” érdeklődnek, mint a Chevron olajcég, a Citigroup bankóriás, a Ford autógyár, valamint az energiában „utazó” General Electric. A kiemelt figyelmet jól mutatja, hogy – az Egyesült Királyság és Franciaország mögött – a fejlődő országok is egyre erősebben képviseltetik magukat Afrikában. A legnagyobb ütemben fejlődő felzárkózók közül egyértelműen Kína és India viszi a prímet. A világ legnépesebb országa éléskamraként és nyersanyagszállítóként is használja a térséget, melynek gazdaságai a Világbank előrejelzései szerint jóval a nemzetközi ütem felett, 2014- ben átlagosan 4,3 százalékkal, jövőre pedig 5,7 százalékkal bővülhetnek.
Gyakorlatilag a lehetséges legalacsonyabb szintre mérsékelte az euróhitelekre, -betétekre és -kötvényekre irányadó alapkamatot júniusban az Európai Központi Bank. A 0,25 százalékról 0,15 százalékra csökkentett ráta ugyanis az euróövezet jegybankja és a nagy pénzintézetek közötti tranzakciókra vonatkozik, az ennél alacsonyabb hozamszintű bankbetéteknél már negatív kamatlábat eredményez. Ez annyit jelent, hogyha valaki euróbetétben helyezi el a pénzét, vagy a szintén euróban kibocsátott biztonságos, rövid lejáratú német államkötvényekben fialtat, negatív kamatlábbal szembesül. Mario Draghi európai jegybankelnök augusztus elején ráadásul további, a forgalomban lévő pénzmennyiséget növelő eszközök „bevetéséről” beszélt, amivel szándékolt nyomást gyakorolt az euró gyengítésére a dollárral szemben. Erre az export versenyképesség-javítása érdekében volt szükség, ám másik megnyilatkozásával – miszerint további kamatcsökkentés egyelőre nincs kilátásban – együtt mindez azt jelenti, hogy az euróalapú kötvények tartása több kockázattal jár, mint amennyi nyereséggel kecsegtet.
Bár hosszú távon a pénz vásárlóértékének fontos garanciáját látják benne, rövidebb befektetési horizonton a legváltozékonyabbak közé tartozik a nemesfém árfolyama. A 2011 őszén még az unciánkénti 2000 dolláros álomhatárt ostromló arany árfolyama azóta 1300 dollárra esett, és immáron egy éve nem is képes elrugaszkodni onnan. Pedig a kamatok világszerte alacsonyak, ám a jövő évre várható amerikai kamatemelés sok befektetőt terel a tengerentúl felé az arany rovására (az amerikai államkötvények számítanak manapság a legbiztonságosabb befektetési célpontnak).
Amerikából pedig mostanság jó hírek érkeznek: az idei második negyedéves, 4 százalékos növekedési számok még az optimista előrejelzéseket is túlszárnyalták. Bár a kedvező növekedés okán havi 10 milliárd dollárral 25 milliárdra csökkentette a gazdaságot stimuláló kötvény-visszavásárlási programját az amerikai jegybank (Federal Reserve), a mennyiségi lazítást a munkaerőpiac gyengélkedése miatt továbbra is fenn kívánja tartani. Az aranyra hagyományosan menedékként tekintő „biztonsági játékos” befektetők közül sokan likvidálták a nemesfémben fekvő vésztartalékaikat, ez pedig átmenetileg 1300 dollár alá is belökte a kurzust.
A világ számos pontján rájár a rúd a hitelintézetekre. Amerikában két nagy európai pénzintézet ellen indult vizsgálat: a svájci központú UBS-t és a német Deutsche Bankot „feketézéssel” vádolták a hatóságok árgus szemét elkerülő anonim kereskedési „szobák” működtetése miatt. A pénzintézetek létfontosságú reputációját megtépázó vádak szerint kivételeztek a bankoknak nagy hasznot hajtó, sokat üzletelő kliensekkel az intézményi befektetők (nagy nyugdíj- és befektetési alapok) kárára. A patinás brit Lloyds bankot pedig az irányadó kamatok manipulálása miatt büntették meg 218 millió angol fontra (80 milliárd forintra). Portugáliában a mérlegfőösszege alapján 20 százalékos piaci részesedésű Banco Espirito Santo csődje korbácsolta fel a kedélyeket. A túlzottan merész hitelezési politikát folytató pénzintézetet most állami segítséggel szanálják. Magyarországon a kormányzati adósmentés következtében szakadhat 900 milliárd forintnyi pluszteher a hitelintézetek nyakába. A piacvezető OTP Bank 135- 145 milliárd forintos veszteséggel számol a devizahiteleseknek való visszatérítések miatt. A nemzetközi bankrendszer általános állapotát azonban leginkább a vállalatok csökkenő beruházási kedve határozza meg. Kevés hitel szükséges, a banki nyereségek szűkülnek, az európai pénzintézetek közül egyre több bukhat meg az őszi stresszteszten.
Nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek határidőre, és ezért a csődbe menekült a dél-európai ország második legnagyobb bankja. A hazájában 20 százalékos piaci részesedéssel bíró, de jelentős külföldi fiókhálózattal is rendelkező 145 éves Banco Espirito Santo Dél-Amerikában és Afrikában is komoly pozíciókat szerzett. A pénzügyi problémák éppen az elmúlt 25 év agresszív terjeszkedései alatt keletkeztek. A fiókhálózat és a végén már a több mint 2 milliós ügyfélszám elérésére saját erőből nem futotta, a növekedés finanszírozásához felvett hitelek visszafizetése azonban az iparágban megszokotténál kockázatosabb hitelezésre sarkallt. A bank hitel/betét mutatója csaknem 200 százalékos volt, míg Magyarországon a devizahitelezési boom idején is csak 150 százalék körül járt. A számtalan szabálytalanságon kívül a végül fizetésképtelenné vált bank csődje az egész portugál gazdaságot beárnyékolja. A pénzügyi válságból 2011 májusában 78 milliárd eurós (24 ezer milliárd forint) mentőcsomaggal kievickélő országban hosszú idő után tavaly végre úgy tűnt, ismét nő a gazdasági mutató. A bankcsőd azonban könnyen visszavetheti a befektetők bizalmát, azoknál a cégeknél pedig, amelyeknek a fizetésképtelen bank nem törlesztett, dominóeffektus léphet fel. Azaz a bankcsődöt az azt hitelező vállalatok, intézmények csődje követheti, ami a körbetartozás miatt további szereplőknek okozhat komoly pénzügyi nehézségeket.
Az év elejétől jól teljesítő globális fejlődő részvénypiacok relatív értelemben továbbra is jó hozamot kínálnak a többi eszközosztályhoz képest, azonban a következő hónapokban mégsem várható tőzsdei hossz a fejlődő piacokon. Tőzsdéik értékeltsége ugyanis a fejlettekéhez hasonlóan már nem olyan attraktív, illetve kisebb pozitív korrekción már átmentek az év eleje óta. Harmadrészt azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy amennyiben a leginkább túlértékelt fejlett piacokon a jövőben csökkennek az árfolyamok, úgy várhatóan a fejlődők is esni fognak az utóbbi években megfigyelhető magas korreláció miatt. Pozitív kivételek a feltörekvő piacokon erős jelenléttel rendelkező, a fejlett országokból származó multik lehetnek. A Volkswagen autógyár vagy a L’Oreal francia kozmetikai óriás bevétele és nyeresége továbbra is hasznot húzhat a fejlődő piacok átlag feletti gazdasági növekedéséből. Az előző hónapokban tapasztalható geopolitikai feszültségek hatására a nemzetközi befektetők először a rizikósabb felzárkózó országok pénz- és tőkepiacaitól fordulnak el. A globális kockázatkerüléssel járó fejlődő piaci tőkekivonás a jövőben még akár fel is erősödhet. Ennek ellenére továbbra is kijelenthető, hogy például a kínai tőzsde relatíve olcsó (a részvények átlagosan a saját tőke1,1-szereséért kelnek el), de ez is a kínai részvények politikai kockázati felárát mutatja.
Adok-kapok játékká fajult az orosz–amerikai (és európai) szankcióözön az Ukrajnában zajló orosz katonai cselekményekkel kapcsolatban. Először Amerika jelentette be, hogy bővíti az Oroszországot érintő szankciókat. A nemzetközi pénzpiacokról kitiltott és exportkorlátozásnak alávetett cégek közé tartozik a Rosznyeft olajtársaság és a Gazprombank pénzintézet, valamit több fegyvergyártó társaság is. Az indoklás szerint Oroszország nem törekszik az ukrán helyzet rendezésére, és támogatja a szakadárokat. Mindez óriási tőkekiáramláshoz vezethet Oroszországból: míg az év első három hónapjában 51 milliárd dollárnyi tőke menekült el az országból, addig éves szinten 150-180 milliárdos tőkekivonást becsülnek. A gazdasági növekedés lassulhat: az IMF 4 százalékos csökkenést is elképzelhetőnek tart. Putyin orosz elnök válaszként ellenszankciókat jelentett be: letiltotta az európai és amerikai mezőgazdasági termékek behozatalát. Ez azonban könnyen visszafelé sülhet el: az élelmiszerimport nehezítése máris jelentős inflációs nyomást okoz. A jelenleg 7,5 százalékos mutató egy százalékponttal magasabb a januári értéknél.
Technikailag csődöt jelentett a 2001-ben már egyszer fizetésképtelenné vált délamerikai ország. A mostani a 13 évvel ezelőtti következménye: az akkori 93 milliárd dolláros pénzügyi „megingás” után ugyanis két fordulóban (2005-ben és 2010-ben) a hitelezők többségével sikerült megegyezni a tartozások átstrukturálásáról. A hitelezők jellemzően korábbi követelésük 30 százalékát kapták meg új kötvények formájában. Több befektetési alap („hedge fund”) azonban nem egyezett bele ebbe a rendezésbe, és a mai napig bírósági úton perli a teljes összeget.
Most egy amerikai bíróság ítélete vezetett a formális csődhöz: egy korábbi megállapodás szerint esedékes, 539 millió dolláros tartozást ugyanis nem engedtek kifizetni, csak ha a pereskedő hedge fundoknak is fizetnek. Azok ugyanis időközben pert nyertek az illetékes amerikai bíróságon (az illetékesség alapja az volt, hogy a per tárgyát képviselő kötvényeket az Egyesült Államokban bocsátották ki). Ezt viszont Argentína nem akarta, ezért nem maradt más választás, mint a csőd. A döntően mezőgazdasági exportra építő Argentína gazdasága egyébként 2013. III. negyedéve óta leszálló ágba került, az idei első 3 hónapban 0,2 százalékos csökkenést mértek.
Nehezen boldogul az indiai kormányzat: a fogyasztói árak 2012–2014 között évente átlagosan 9,5 százalékos emelkedése jelenti az egyik legnagyobb akadályt a korábbi gazdasági növekedési ütem visszaállítására. A rúpia vásárlóértékének megőrzése érdekében ugyanis az indiai jegybank (Reserve Bank of India; RBI) kénytelen magasan tartani a kamatokat – nyilatkozta Raghuram Rajan jegybankelnök augusztus első napjaiban. Az inflációs nyomás a nyár végi monszun idején fokozott veszélyt jelent az árstabilitásra. Az óriási trópusi esők ugyanis jelentősen megemelhetik az élelmiszerek árát. Az infláció kordában tartására a 8 százalékos kamatok viszont – a drága hitel miatt – fékezik a gazdasági növekedést. A hitelezésben csúcsosodik ki az indiai gazdaság másik nagy rákfenéje, a túlzott bürokrácia. Egy felmérés alapján az ország gerincét adó kis- és középvállalkozások ugyanis csak nagyon nehezen jutnak a szükséges kölcsönökhöz. Egyetlen hitelkérelem elbírálása átlagosan 17,2 munkaórát vesz igénybe (ebből kevesebb mint két óra a hitelképesség-vizsgálat), és 256 oldal dokumentációt követel meg. A hitelügyintézők bére ugyanakkor az elmúlt 6 évben 174 százalékkal nőtt, ami csökkenti a helyi bankrendszer jövedelmezőségét.
Meglepően nagy mértékben nőtt júliusban a kínai export: az előző év megegyező hónapjához képest mért 14,5 százalékos növekedés nemcsak 2013 áprilisa óta nem látott magas érték, de több mint duplája a „mindössze” 7 százalékos előrejelzéseknek. Mindeközben az import (a várt 2,6 százalékos növekedéssel szemben) 1,6 százalékkal négyhavi mélypontra süllyedt. A két adat különbségéből számolt külkereskedelmi mérleg egyenlege ezért sosem látott, 47,3 milliárd dolláros aktívumot mutatott (ez szintén kétszer annyi, mint amennyi az előrejelzésekben szerepelt).
A valóban meglepően jó statisztika – amelyben a rossz nyelvek szerint azért az adatgyűjtő kínai vámhatóság keze is „benne van” – akár úgy is lefordítható, hogy a gazdasági válságnak világszerte vége, hiszen még sosem vásárolt a világ ennyi árut a Föld legnépesebb országától. A kínai gazdaság most kétségkívül szebbik arcát mutatja: a gazdasági szereplők várakozásait tükröző beszerzési menedzser index (PMI) már második hónapja nő, és 50 feletti értéke jól mutatja a növekvő optimizmust.
Bár a kötvény jellegű eszközökön elérhető hozam az elmúlt években rekordmélységekbe süllyedt, a befektetők portfóliójában még mindig fontos szerepet játszik ez az eszközosztály. Az euróban kibocsátott high yield kötvények az államkötvényekhez képest vonzó hozamot kínálnak, és kiváló eszközt nyújtanak a portfóliók diverzifikálásához.
„A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1068 Budapest, Benczúr utca 44., felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendők arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja, és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu. ”
Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.