Kína: még tovább a selyemúton

„Nekünk semmi bajunk Oroszországgal” – idézte a kínai South China Morning Post
napilap az egyik hongkongi bank illetékes vezetőjét.

Ha Amerika vagy Nyugat-Európa inkább felfüggesztené kapcsolatait a Krím félszigetet megkérdőjelezhető módon bekebelező Oroszország üzleti köreivel (a legnagyobb nyugati bankok 18 orosz nagyvállalat és a Putyin elnök bizalmasának számító több tucat potentát számláját fagyasztották be, és a vállalati hitelezés lendületéből is jelentősen visszavettek), Kína még hasznot is húzhat ebből. Erősödő és a határokon túlra tekingető bankjai pedig könnyedén kialakíthatják első hídfőállásaikat a globális pénzpiacok eddigi urainak számító Goldman Sachs, Barclay’s vagy J.P. Morgan területein.

Ez a kis közjáték – amelynek komolyságát bizonyítja, hogy május végén Putyin elnök is Pekingbe látogat – jól mutatja, hogy Kína gazdasági és hatalmi törekvései az elmúlt 30 év óriási gazdasági fejlődésének hatására
még inkább felerősödtek. A szárba szökkenő nemzeti öntudatnak van is alapja: az első számítások alapján 2014-ben már Kína számít a világ legnagyobb gazdaságának. A Világbank Nemzetközi Összehasonlítási Programja szerint, 1,35 milliárd lakosával a Föld legnépesebb országa átvette ezt a tiszteletet parancsoló címet az Egyesült Államoktól, amely 1872 óta birtokolta a titulust. Az 1978-as gazdasági és politikai reformot követően szédületes tempóban fejlődik a távol-keleti ország gazdasága: 2001 és 2010 között például 10,5 százalékos volt a GDP éves átlagos bővülése, ami elsősorban az alacsony munkaerőköltségnek, a jó termelékenységi mutatóknak és a viszonylag fejlett infrastruktúrának köszönhető.
Na és persze a kínaiak fegyelmezett, hagyományosan nagy munkabírásának, melyről a piacokra vagy a kifőzdékbe betévedő hazánkfiai is könnyen meggyőződhetnek.
A „központilag irányított kapitalizmus” úgy tűnik, fenntarthatóan működik: a PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó cég előrejelzései alapján a tavalyi 7,6 százalékos után idén 7,4 százalékos, jövőre 7,3 százalékos bővülés várható, és a növekedés a 2016–2020 közötti periódusban is eléri majd a 7 százalékos átlagot. Ezzel pedig a dobogó első fokára állhatnak majd a fejlettebb gazdaságok versenyében: a jósolt növekedési ráta több mint a duplája a világátlagénak, az euróövezet becsült fejlődési ütemének pedig az ötszöröse. Tehát a kínai részvénybefektetések minden bizonnyal a következő években is jó nyereséggel kecsegtetnek. A mostanság a nyersanyagokban gazdag Dél-Amerikát és Afrikát megcélzó gazdasági expanzió segítségével mindenképpen. Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász szerint, akit precíz prognózisai miatt csak Dr. Végzetként emlegetnek, az alapvetően hajózási tvonalakra alapozott kínai külkereskedelem növekedése geopolitikai kockázattal is jár: a vízi utak biztosítása előbb-utóbb a hadiflotta fejlesztését hozhatja, és tengeri konfliktusokat okozhat.
A növekedésből természetesen nemcsak a statisztikák, de a hétköznapi emberek is profitálnak, hiszen az életszínvonal és ezáltal a vásárlóerő is tagadhatatlanul emelkedik. Ezzel persze együtt járt a bérek növekedése is, ezért az első aggódó hangok már néhány évvel ezelőtt felhívták a figyelmet a nemzetközi versenyképesség csökkenésére. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy a kínai gazdaság legfőbb oszlopa az (olcsó) export, és szinte meg sem lepődünk, hogy 4160 milliárd dolláros mérlegével Kína a nemzetközi kereskedelemben is átvette Amerikától a stafétabotot. A jólét azonban nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a lakosságon belül: a szegényebb tömegek a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalát figyelembe véve elképesztően rosszul élnek, míg a „rendszerváltás” nyertesei óriási vásárlóerőt jelentenek, melyből például a Mercedes és a BMW luxusautó-márkák is profitálnak.
Persze a számos impozáns adat ellenére azért Kínával kapcsolatban sem árt az óvatosság, a kedvező trendek ellenére néhány komoly kockázat is árnyalja a befektetők elé táruló képet. A kínai gazdasági növekedés már a mostani válság előtt is túlságosan beruházás orientált volt, ám azóta ez az arány a teljes GDP felére emelkedett. Ráadásul a beruházások döntő többsége hitelből történt, az infrastruktúrát és az ingatlanpiacot célozta meg, és jelentős „buborékok” alakultak ki. Leglátványosabban a lakáspiacon, ahol idén márciusban a 70 legnagyobb város közül 14- ben már csökkentek a négyzetméterárak.
Hiányzik ugyanis a tömeges vásárlóerő, ezért a kínai „csoda” folytatásához elengedhetetlenül szükséges a jövedelmek igazságosabb eloszlása.
Az átlagos kínai számára leginkább abban nyilvánul meg az elmúlt évtizedek szédítő gazdasági fejlődése, hogy a levegő és a víz szennyezettsége a túlzott iparosítás miatt mára szinte elviselhetetlen mértékűre nőtt.
A módosabb kínaiak többsége ezért nemcsak hogy Nyugatra küldi tanulni gyermekeit – Hszi Csin-ping elnök lánya és fia is a Harvardon tanul –, de azt sem ellenezné, hogy egy gazdagabb ország átlagos polgárai legyenek, mintsem egy szegény ország felső tízezrének tagjai. Mindenesetre a brit felsőoktatás mesterkurzusain tanulók negyede mára kínai, és a drága amerikai elitegyetemeken is egyre több a magas tandíjat fizető gazdag kínai diák.

OROSZORSZÁG

A vártnál nagyobb mértékben sújthatják az amerikai gazdasági szankciók Oroszországot. A Krím elfoglalása és az ukrajnai szeparatisták orosz kormányzatot támogatóténykedése miatti „büntetések” több tucat érintett magánszemélyen kívül a hozzájuk köthető 18 bank és nagyvállalat számláit is zárolták.

Ezenkívül megnőtt a kockázata annak, hogy a külföldi befektetők egy része komolyabb tőkekivonást kezdeményezzen. A rubel árfolyama az év eleje óta 10 százalékot gyengült, az orosz tőzsde mintegy 15százalékkal áll januári nyitóértéke alatt. Az óvatosság tehát indokolt, ám pozitív jel, hogy az orosz gazdaság teljesítményének oroszlánrészét kitevő energiaexportot a nyugati országok egyelőre nem helyezték embargó alá. Az orosz központi bank mindenesetre többször emelte az irányadó jegybanki alapkamatot a rubel árfolyamának stabilizálására, miután az amerikai Standard & Poor’s hitelminősítő az első negyedéves 51milliárd dolláros tőkekiáramlás okán rontotta Oroszország besorolását. Az árfolyam karbantartás sikerült, ám a 7,5 százalékra feltornászott irányadó ráta a dráguló hitelköltségeken keresztül átmenetileg fékezheti az idei gazdasági növekedést. A legfontosabb kérdés, hogy Putyin elnökmennyi negatív gazdasági következményt hajlandó felvállalni Ukrajna apránként történő feldarabolása érdekében.

KÍNA

Bár a gazdaság továbbra is a globális átlag fölötti mértékben nő (az idei első negyedévben 7,4 százalékos GDP-emelkedést mértek az elmúlt év hasonló időszakához képest), az elmúlt évek talán túlzott beruházási láza okán kialakult ingatlanpiaci buborék komoly veszélyt rejt – figyelmeztet a neves Standard & Poor’s hitelminősítő.

A nemzetközi befektetők számára mérvadó amerikai székhelyű társaság az ingatlanpiac lassulását komoly rizikófaktornak tartja, a legfrissebb makrogazdasági mutatók pedig mintha alátámasztanák az óvatosságra intő jeleket. Az új építésű lakások eladása az 54 nagyvárost vizsgáló hongkongi központú Centaline Group ingatlan-tanácsadó statisztikái alapján négyéves mélypontra esett: a csökkenés mértéke a 12 hónappal ezelőtti helyzethez képest 47 százalékos. Ez pedig nemcsak az ingatlanpiacot, de az óriási mértékű hitelezésen keresztül a pénzügyi rendszert és végső soron a gazdasági növekedést is sérülékenyebbé teszi.

INDIA

Ismét a külföldi befektetők kedvence lehet az indiai tőzsde – véli egyre több elemző és befektetési bankár. Az 563 millió voksoló által megszavazott, a világ második legnépesebb, és tizedik legnagyobb gazdaságát irányító hindunacionalista
Narendra Modi megválasztását megelőzően Indiába már tavaly is tekintélyes mennyiségű külföldi tőke áramlott, ám a 2013-as 20 milliárd dollárnál (4500 milliárd forint) idén jóval nagyobb volumen is érkezhet. Az export erős lábakon áll, a fő piacok közül az Egyesült Államok gazdasága erősödik, de az euróövezet is stabil. Nem csoda, hogy a kivitelorientált dél-ázsiai ország hivatalos tőzsdeindexe hatéves csúcsra emelkedett. A reál GDP növekedési üteme a legutolsó adatok alapján is impozáns (4,6 százalék), ám a számítások szerint a 6 százalékos ráta eléréséhez is minden adott, ez pedig a 7 százalék körüli inflációt is számításba véve összesen 13 százalékos nominális bővülésnek felel meg. A vállalati nyereségek éves növekedési ütemét 20-25 százalékra becsülik, és ez alapján – rúpiában számolva – hasonló felértékelődés jöhet a tőzsdén is. Azonban ha a globális részvényindexek a jövőben csökkenésbe fordulnának, annak hatása alól az indiai tőzsde sem tudja majd kivonni magát.

Egyesült Királyság

Nemcsak nem sikerült Nagy-Britanniát a világ legvonzóbb országává tenni az innovatív cégek indítói és működtetői számára, de friss statisztikák szerint az egykor világhódító szigetország az elmúlt években egyre távolabb kerül ettől a céltól. Az innovációs központtá válás szükségességét 2010-ben David Cameron miniszterelnök fogalmazta meg, de azóta a brit bevándorláspolitika komoly akadályokat gördített a terv megvalósulása elé.

Az elsősorban az unión kívülről érkező diákok száma drasztikusan csökkent, közülük elsősorban az úgynevezett STEM-szakirányokat választók (tudományos, technológiai, mérnökés matematikushallgatók) hiányoznak majd leginkább a brit munkaerőpiacról. Mindenekelőtt az átlag feletti reálképességekkel rendelkező, a hajdani gyarmatbirodalmuk ékkövét jelentő Indiából érkező hallgatók száma esett drasztikusan (az elmúlt két tanévben 38 és 28 százalékkal), akik ma inkább Kanada vagy Ausztrália felsőoktatási intézményeit választják. A kutatás-fejlesztés egyébként az európai átlag alá csúszott, a GDP mindössze 1,72 százaléka a 2,06 százalékos átlagéhoz képest, és egyre távolabb kerül a munkáspárti kormány idei, 2,5 százalékos célkitűzésétől.

MILYEN EGY DIVERZIFIKÁLT PORTFÓLIÓ AZ ALPHÁNÁL ?

A QUANTIS Alpha arra törekszik, hogy privát banki ügyfeleinek portfólióját a befektetési céljaiknak és a kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelően egyedi igényeikre szabva alakítsa ki. A hatékony diverzifikációt – a magyar befektetési szolgáltatókétól eltérően – kisebb mértékű hazai kitettség felvállalásával valósítja meg, és inkább globálisan diverzifikált portfóliók kiépítésére törekszik. A portfóliók kialakításakor alkalmazott eszközosztályok tárháza is szélesebb, mint amilyet versenytársainknál megszokhattak. Ha a tőkepiaci környezet indokolja, több olyan szűkebb értelemben vett eszközosztályt is a portfólióba emelünk, amely javítja az ügyfél befektetéseinek kockázat-hozam jellemzőjét.

QUANTIS ABSZOLÚT HOZAMÚ ALAPOK ALAPJA

A világon sokféle abszolút hozamú alap létezik, mely eltérő kockázati szinttel, különböző befektetési stratégiával és alapjaiban másféle szabályozási keretek között működik. A QUANTIS Abszolút Hozamú Alapok Alapjának célja, hogy az Európában elérhető, globális alternatív befektetési stratégiát követő alapok széles és színes palettájáról egy diverzifikált, forintra fedezett portfóliót állítson össze. Legfőbb törekvésünk, hogy az alap teljesítményét függetlenítsük a piaci folyamatoktól, és akár már rövid távon pozitív hozamot érjünk el.

A QUANTIS legújabb alapja igazi innováció, egy új kategória a hazai abszolút hozamú alapok piacán. A megszokottól eltérő módon a „multi-strategy” portfóliójában különböző stratégiájú abszolút hozamú alapokat tart, melyek egymás közötti korrelációja alacsony, ezért jól kiegészítik egymást: diverzifikált portfólióba rendezve mérsékelt kockázatú kiegyensúlyozott teljesítményű alapot alkotnak együtt.