Mi jön a választások után?

Megéri a nemzetközi diverzifikáció, ugyanis az újabb kétharmados Fidesz-kormányzat lassú növekedéssel még alacsonyabb kamatokat hozhat. Ám a forint ennek ellenére is erősödhet.

A pohár egyrészt félig tele van. Legalábbis ezt gondolhatnánk az alapján, hogy a mérvadó Standard and Poor’s (S&P) amerikai központú nemzetközi hitelminősítő március végén negatívról stabilra változtatta Magyarország kilátásait. Az egészen pontosan a hosszú lejáratú államadósság besorolását javító, az elmúlt években egyébként túlságosan liberális felfogása miatt a pénzügyi válság egyik okozójának is kikiáltott intézmény ráadásul mindezt néhány nappal az országgyűlési választások előtt tette meg. Talán egyfajta, a kormánynak szóló gesztusként, ami azt mutatná, az ország megítélése a nemzetközi pénzvilágban cseppet sem negatív.

A hazánkkal foglalkozó londoni elemzők többsége szerint sincs Magyarország „feketelistán”, az S&P felminősítési indokai pedig helytállók. A magyar gazdaság az elmúlt években stabilizálódott. Sikerrel vészelte át a hitelportfóliók leépítését, a GDP növekedési üteme pedig a korábban gondoltnál magasabb: a hitelminősítő szerint a becsült 1,3 százalék helyett átlagosan éves 1,8 százalékos lehet, elsősorban a jól teljesítő export és az uniós források eredményeképpen. A fizetési mérleg többletének köszönhetően remélhetünk a mainál erősebb, 290-300 forint körüli euróárfolyamot.

Ugyanis a gazdasági kilátások ezt önmagukban aligha indokolnák. A hitelminősítőnél az említett javulás nem járt együtt a magasabb osztályzattal. Márpedig ez lenne a lényeg. Hiszen Magyarország továbbra sincs a befektetésre érdemes kategóriában. Másként fogalmazva Magyarország leginkább csak önmagához képest teljesít jobban. Az S&P-nél pillanatnyilag a második vonalú bóvlit jelentő BB minősítéssel tartanak minket nyilván (Románia, Horvátország és Törökország eggyel előttünk van, Bulgária pedig három osztályzattal jobb, és már befektetésre ajánlott ország). Hasonlóképpen a másik két nagyobb hitelminősítőnél – a Moody’snál és a brit Fitch listáján (utóbbinál Macedóniával együtt) – is „bóvlinak” számítunk, és egyelőre semmi jele a javulásnak.

Mint ahogy a magyar gazdaság verseny-képességének sem. A legnagyobb probléma jelenleg ugyanis éppen a környező orszá-gokéhoz képest mért lemaradás. A válság előtti évekhez viszonyítva Magyarország napjainkra már közel 25 százalékos lemaradást hozott össze, és ez a különbség a következő években az előrejelzések szerint tovább nő. Hiába indul el lassan a hazai gazdaság növekedése, a következő évek 1,5–2 százalék közé becsült növekedési rátája jóval kevesebb mind a közép-európai átlagnál (mely az IMF előrejelzése szerint idén 2,8%, 2015-ben 3,1% lesz), mind pedig Lengyelországhoz (a PwC pénzügyi tanácsadó cég projekciója alapján 3,4%) viszonyítva. Márpedig ahol nagyobb a növekedés – és ezért a vásárlóerő is –, oda áramlik a minél magasabb megtérülést kereső tőke. Ráadásul az exportvezérelt magyar növekedés nagyon sérülékeny: reálgazdasági oldalról az európai (elsősorban a német) kereslet, míg monetáris szempontból az ország kockázatához képest csekély kamatprémium határozza meg. A jegybanki alapkamat a várakozások alapján ugyanis akár 2,25%-ig csökkenhet az idén.
Szintén aggályos, hogy a vállalati különadók vélhetően továbbra is megmaradnak. A folyamatosan csökkenő kamatokon kívül ez is oka lehet annak, hogy az év elején másfél éves mélypontra esett a külföldiek kezében lévő magyar államkötvény-állomány. Különösen fájó a bankokra kirótt adó meghagyása. A világszerte a növekedés motorjának tekintett pénzintézetek ugyanis a pluszteher miatt nem mernek igazán hitelezni. (A mérsékelt banki aktivitásban persze szerepe van annak is, hogy elegendő információ híján nem tudják kalkulálni a devizahitelek rendezésénél majdan rájuk háruló veszteség mértékét). De a talán túlzott óvatosság nem is okoz igazán nagy fejtörést a vállalkozásoknak.
A beruházási hajlandóság ugyanis a korábbi évek túlságosan hektikusan változó jogszabályi környezete miatt továbbra is mélyponton van, ezért nem tud igazán hatást gyakorolni a 2,5 százalékos kamatozású, államilag dotált Nemzeti Hitel Program. A gazdaság tehát gyakorlatilag stagnál: a bankok, a vállalatok és a lakosság pénzállománya jobb alternatíva híján magyar állampapírokba áramlik. A lakossági fogyasztás is mélyponton van, ami az import keresletcsökkenése miatt szintén fizetésimérleg-, azaz forinterősítő.

A költségvetés GDP-arányos hiányát is csak az egyszeri, rendkívüli különadótételekkel tudta a kormány az uniós normaként előírt 3 százalék alatt tartani. Az állami „beleszólás” mértéke egyébként a külföldi elemzők szerint is aggályosan magas. Nemcsak az újraelosztás mennyisége 25-35 százalékkal magasabb, mint a környező országokban, a rezsicsökkentéssel megspékelt hatósági árazás aránya a többszöröse, mint például Szlovákiában.
Ezek és a szélsőséges politikai pártok előretörésének fényében nem meglepő a gyenge hitelminősítés, ahogy az sem, hogy a legnagyobb kereskedelmi partner, Németország hazai iparkamarájának a 2006-os harmadik helyéről 2013-ra a 10. helyre estünk vissza. A régiós országok közül Horvátország vagy Oroszország is jobb tőkevonzó képességgel rendelkezik, mint mi. Nálunk a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt a német vállalatok vezetőinek 80 százaléka elégedetlen, míg 2005-ben ez az érték csak 40% volt. A munkaerőpiac is csak a külföldön szerencsét próbáló hazánkfiai és a közmunkások miatt nőtt, utóbbi azonban inkább csak viszi, mint hozza a pénzt. Öröm az ürömben, hogy a magyar szakmunkások nemzetközi összehasonlításban igencsak gyér idegennyelv-ismerettel rendelkeznek, így legalább tömeges kivándorlásuktól nem kell tartanunk.

QUANTIS NÖVEKEDÉSI VEGYES ALAPOK ALAPJA

Az aktív vagyonkezeléssel menedzselt vegyes alap a QUANTIS Investment Management igazi zászlóshajója, ami működésének eddigi négy teljes éve alatt átlagosan évi 8,34%-os hozamot pro­dukált. Mindezt mérsékelt kockázatvállalással és árfolyam-inga­dozással sikerült elérnie, míg ezzel párhuzamosan a betéti kamat­szint 3% környékére süllyedt.A hosszú évek óta kiegyensúlyozott, meggyőző teljesítményt nyújtó QUANTIS Növekedési Vegyes Alap idén ősszel ünnepli fennállásának 5. évfordulóját. Ez idő alatt az alap­kezelő egyik legnépszerűbb alapjává, a forintos STRATOS portfóliók nélkülözhetetlen

8_4részévé vált. A növekedési vegyes alap portfóliójának optimalizációjához kidolgozott modell gondoskodik arról, hogy az eszközallokáció rendszeres újrasúlyo­zásával az alap volatilitása a lehető legkisebb legyen, míg várható hozama hosszú távon ne csak az inflációt, de a kötvényalapok hozamát is megha­ladja. Az alap tőkéje – az aktuális piaci környezethez rugalmasan igazodva – mindig a legjobb növekedési potenciállal rendelkező befektetési lehetősé­geket célozza meg.

Azért jó választás a QUANTIS Növekedési Vegyes Alapja

  • …mert aktív vagyonkezelési módszerének köszönhetően infláció feletti hozam érhető el;
  • …mert a QUANTIS szakemberei leveszik a befektetési alapok közötti váltással
  • kapcsolatos gondokat a befektető válláról, aki így időt és energiát takarít meg;
  • …mert az eszközosztályok széles tárházát alkalmazva a diverzifikáció hatékonyabb lehet;
  • …mert az alap teljesítménye csak mérsékelten volatilis;
  • …mert a befektetési folyamat szigorú és folyamatos monitoring tevékenységgel párosul.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás