ÚJ VEZETŐ A QUANTIS HOLDING ÉLÉN

2014 április 1-jétől Ertl Pál elnök-vezérigazgató irányításával folytatja tevékenységét Magyarország vezető pénzügyi közvetítő és tanácsadó vállalatcsoportjának holdingja, a QUANTIS Holding Zrt.

Ertl Pál a QUANTIS Csoport alapítóját és többségi tulajdonosát, Kostevc Pétert váltja a vállalat élén, aki egy egyéves reorganizációs időszak után javuló jövedelmezőségi mutatókkal adja át az operatív irányítást a 30 éves nagyvállalati, biztosítási tapasztalattal rendelkező szakembernek.
Ertl Pál 2013 nyarán vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a Holdinghoz, az elmúlt hónapokban

pedig a vezérigazgatói feladatok átvételére készült. Korábban a Netrisk.hu Zrt. vezérigazgatója, illetve az Uniqa Biztosító Zrt. igazgatósági tagja volt.
Ertl Pál kinevezésével egy időben dr. Fröhlich Péter a Holding Igazgatóságának tagja lett.

Mi jön a választások után?

Megéri a nemzetközi diverzifikáció, ugyanis az újabb kétharmados Fidesz-kormányzat lassú növekedéssel még alacsonyabb kamatokat hozhat. Ám a forint ennek ellenére is erősödhet.

A pohár egyrészt félig tele van. Legalábbis ezt gondolhatnánk az alapján, hogy a mérvadó Standard and Poor’s (S&P) amerikai központú nemzetközi hitelminősítő március végén negatívról stabilra változtatta Magyarország kilátásait. Az egészen pontosan a hosszú lejáratú államadósság besorolását javító, az elmúlt években egyébként túlságosan liberális felfogása miatt a pénzügyi válság egyik okozójának is kikiáltott intézmény ráadásul mindezt néhány nappal az országgyűlési választások előtt tette meg. Talán egyfajta, a kormánynak szóló gesztusként, ami azt mutatná, az ország megítélése a nemzetközi pénzvilágban cseppet sem negatív.

A hazánkkal foglalkozó londoni elemzők többsége szerint sincs Magyarország „feketelistán”, az S&P felminősítési indokai pedig helytállók. A magyar gazdaság az elmúlt években stabilizálódott. Sikerrel vészelte át a hitelportfóliók leépítését, a GDP növekedési üteme pedig a korábban gondoltnál magasabb: a hitelminősítő szerint a becsült 1,3 százalék helyett átlagosan éves 1,8 százalékos lehet, elsősorban a jól teljesítő export és az uniós források eredményeképpen. A fizetési mérleg többletének köszönhetően remélhetünk a mainál erősebb, 290-300 forint körüli euróárfolyamot.

Ugyanis a gazdasági kilátások ezt önmagukban aligha indokolnák. A hitelminősítőnél az említett javulás nem járt együtt a magasabb osztályzattal. Márpedig ez lenne a lényeg. Hiszen Magyarország továbbra sincs a befektetésre érdemes kategóriában. Másként fogalmazva Magyarország leginkább csak önmagához képest teljesít jobban. Az S&P-nél pillanatnyilag a második vonalú bóvlit jelentő BB minősítéssel tartanak minket nyilván (Románia, Horvátország és Törökország eggyel előttünk van, Bulgária pedig három osztályzattal jobb, és már befektetésre ajánlott ország). Hasonlóképpen a másik két nagyobb hitelminősítőnél – a Moody’snál és a brit Fitch listáján (utóbbinál Macedóniával együtt) – is „bóvlinak” számítunk, és egyelőre semmi jele a javulásnak.

Mint ahogy a magyar gazdaság verseny-képességének sem. A legnagyobb probléma jelenleg ugyanis éppen a környező orszá-gokéhoz képest mért lemaradás. A válság előtti évekhez viszonyítva Magyarország napjainkra már közel 25 százalékos lemaradást hozott össze, és ez a különbség a következő években az előrejelzések szerint tovább nő. Hiába indul el lassan a hazai gazdaság növekedése, a következő évek 1,5–2 százalék közé becsült növekedési rátája jóval kevesebb mind a közép-európai átlagnál (mely az IMF előrejelzése szerint idén 2,8%, 2015-ben 3,1% lesz), mind pedig Lengyelországhoz (a PwC pénzügyi tanácsadó cég projekciója alapján 3,4%) viszonyítva. Márpedig ahol nagyobb a növekedés – és ezért a vásárlóerő is –, oda áramlik a minél magasabb megtérülést kereső tőke. Ráadásul az exportvezérelt magyar növekedés nagyon sérülékeny: reálgazdasági oldalról az európai (elsősorban a német) kereslet, míg monetáris szempontból az ország kockázatához képest csekély kamatprémium határozza meg. A jegybanki alapkamat a várakozások alapján ugyanis akár 2,25%-ig csökkenhet az idén.
Szintén aggályos, hogy a vállalati különadók vélhetően továbbra is megmaradnak. A folyamatosan csökkenő kamatokon kívül ez is oka lehet annak, hogy az év elején másfél éves mélypontra esett a külföldiek kezében lévő magyar államkötvény-állomány. Különösen fájó a bankokra kirótt adó meghagyása. A világszerte a növekedés motorjának tekintett pénzintézetek ugyanis a pluszteher miatt nem mernek igazán hitelezni. (A mérsékelt banki aktivitásban persze szerepe van annak is, hogy elegendő információ híján nem tudják kalkulálni a devizahitelek rendezésénél majdan rájuk háruló veszteség mértékét). De a talán túlzott óvatosság nem is okoz igazán nagy fejtörést a vállalkozásoknak.
A beruházási hajlandóság ugyanis a korábbi évek túlságosan hektikusan változó jogszabályi környezete miatt továbbra is mélyponton van, ezért nem tud igazán hatást gyakorolni a 2,5 százalékos kamatozású, államilag dotált Nemzeti Hitel Program. A gazdaság tehát gyakorlatilag stagnál: a bankok, a vállalatok és a lakosság pénzállománya jobb alternatíva híján magyar állampapírokba áramlik. A lakossági fogyasztás is mélyponton van, ami az import keresletcsökkenése miatt szintén fizetésimérleg-, azaz forinterősítő.

A költségvetés GDP-arányos hiányát is csak az egyszeri, rendkívüli különadótételekkel tudta a kormány az uniós normaként előírt 3 százalék alatt tartani. Az állami „beleszólás” mértéke egyébként a külföldi elemzők szerint is aggályosan magas. Nemcsak az újraelosztás mennyisége 25-35 százalékkal magasabb, mint a környező országokban, a rezsicsökkentéssel megspékelt hatósági árazás aránya a többszöröse, mint például Szlovákiában.
Ezek és a szélsőséges politikai pártok előretörésének fényében nem meglepő a gyenge hitelminősítés, ahogy az sem, hogy a legnagyobb kereskedelmi partner, Németország hazai iparkamarájának a 2006-os harmadik helyéről 2013-ra a 10. helyre estünk vissza. A régiós országok közül Horvátország vagy Oroszország is jobb tőkevonzó képességgel rendelkezik, mint mi. Nálunk a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt a német vállalatok vezetőinek 80 százaléka elégedetlen, míg 2005-ben ez az érték csak 40% volt. A munkaerőpiac is csak a külföldön szerencsét próbáló hazánkfiai és a közmunkások miatt nőtt, utóbbi azonban inkább csak viszi, mint hozza a pénzt. Öröm az ürömben, hogy a magyar szakmunkások nemzetközi összehasonlításban igencsak gyér idegennyelv-ismerettel rendelkeznek, így legalább tömeges kivándorlásuktól nem kell tartanunk.

JAPÁN JEN

A tavalyi, majdnem 25 százalékos leértékelődés után a legfrissebb előrejelzések szerint 2014-ben újabb, 15-17 százalékos gyengülés valószínűsíthető a japán jen árfolyamában. Ennek a döntően exportra termelő japán nagyvállalatok örülnek kifejezetten. A világszerte a fényképezőgépeiről ismert és elismert, az árbevételének 80 százalékát a tengerentúlról beszerző Canon például 2014-re a csökkenő kamerakereslet ellenére is 3,2 százalékos forgalomnövekedést irányoz elő. Minden egyes jen, amennyivel többet kell fizetnie egy dollárért, a társaságnak 6,4 milliárdos üzemieredmény-növekedést jelent. A jen gyengítése – az azt erőltető Shinzo Abe miniszterelnök után nemes egyszerűséggel csak „Abenomics”-nak, azaz Abe-közgazdaságtannak nevezett politika – a felkelő nap országában ugyanis nemzeti ügy, amely elsősorban a pénzkínálat növelésére koncentrálva  serkenti a világ 3. legnagyobb gazdaságát, tovább folytatódik. Mint ahogy vélhetően a japán tőzsdei áremelkedés is, amely 2012 ősze óta átlagosan 70 százalékos nyereséget hozott.

OROSZORSZÁG

A 70 milliárd dollárt is elérheti a krími katonai kaland miatt közvetlenül kivont tőke, a számla végső összege azonban ennél jóval magasabb, akár 100 milliárd dollár is lehet, véli a legnagyobb orosz pénzintézet, a magyarországi Volksbankot is nemrégiben felvásárló Sberbank első embere. Erősödnek a félelmek, hogy negatív láncreakció indulhat meg, mely végül egy, az 1998-ashoz hasonló pénzügyi válsággá terebélyesedik.

Az orosz gazdaság azonban, bár nincs a legjobb formában, közel sem áll olyan rosszul, mint a bő 15 évvel ezelőtti hitelválság idején. Nem véletlen, hogy a rubel árfolyama és az orosz tőzsde már javarészt ledolgozta a Krím katonai elfoglalása utáni árfolyamgyengülést. Az orosz gazdaság ellenállósága elsősorban az alacsony (a GDP 2 százalékának megfelelő) külső adósságnak köszönhető. Putyin elnök még mindig a világ legbefolyásosabb emberének számít, aki a kezét az ország óriási nyersanyagkincsein kívül 493 milliárd dollárnyi deviza- és aranytartalékon tartja.

AFRIKA

Mostantól 510 milliárd dollárnyi (azaz mai árfolyamon körülbelül 114 ezer milliárd forintnyi) GDP-jével Nigéria a legnagyobb afrikai gazdaság címének birtokosa. A hosszú évekre visszatekintő újraszámolás után kalkulált, majdnem három magyarországnyi GDP jóval magasabb, mint az eddigi listavezető Dél-Afrika 353 milliárd dollárja. A fejlődés üteme lenyűgöző: 1990-ben még csak 300 ezer telefonvonal volt, ma már 100 millió mobilkészüléket használnak. Elismerésre méltó eredmény még akkor is, ha a lakosság 70 százaléka szegénységben él. Hasonlóan egész Afrikához, ahol elsősorban a hatalmas kínai befektetéseknek köszönhetően – a világ legnépesebb országával 10 milliárd dollárra nőtt a kereskedelem értéke – bőven átlag feletti hozamokat lehet ma elérni. Az afrikai tőzsdéken például az elmúlt egy évben 20 százaléknál is magasabbat, de az 5 és a 10 éves hozam szintén éves 15 százalék körüli: magasabb, mint a fejlődés motorjának számító Délkelet-Ázsiában.

KÍNA

Kína lassul, mert lassulni akar – a minőségi 6-7 százalékos bővülési ütem jobb, mint egy „ész nélküli” 8-10 százalékos, hosszú távon fenntarthatatlan növekedés –, summázható a világ nagy befektetési bankjainak véleménye. A kínai átalakulás részeként jelenleg zajlik ugyanis a beruházásalapú növekedésről a fogyasztásalapúra való áttérés, amely reformokat, új szektorok létrejöttét jelenti, és óhatat-lanul együtt jár az ütem mérséklődésével.

A visszafogottabb növekedés nem is árt: a kínai pénzügyi rendszer megbízhatóságát tette próbára nemrég egy Csiangszu tartományi hitelintézet, amely a híresztelések szerint belebukott a felelőtlen hitelezésbe. Mindenesetre a korlát nélküli beruházásoknak – úgy tűnik – lassan végük. Az ingatlanpiaci buborék például – és vele az azt finanszírozó „hitellufi” – kipukkanni látszik: az idei első negyedévben Pekingben és a külföldi befektetések központjának számító Sanghajban, illetve Sencsenben 40 százalékkal estek a lakásvásárlások. Igaz, az árak növekedése egyelőre még nem tört meg.

BRAZÍLIA

Jól mutatja a gazdaság erejét, hogy gyakorlatilag meg sem látszott a brazil reál és a Sao Pauló-i tőzsde árfolyamán, hogy a neves amerikai Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő rontotta a dél-amerikai ország besorolását. Az S&P többek közt az elmúlt évek magas költségvetési hiányát, a csökkenő – ám még így is jelentős – növekedési kilátásokat és a hivatalos statisztikák esetenkénti manipulálását rótta fel a Dilma Rousseff vezette kormánynak. Ám a külföldi befektetőket szemlátomást nem zavarta az egyébként a magyarországinál még így is sokkal jobb befektetői BBB+ kategóriába sorolás. Az idei labdarúgó-világbajnokságból a becslések szerint összesen 142 milliárd dollár pluszbevétellel és az évente körülbelül 4 millió új munkahellyel számoló ország államkötvényeinek kamata ugyanis majd’ 13 százalék, míg az infláció csak 6 százalékos.

TECHNOLÓGIAI SZEKTOR

Április első napjaiban újult erővel kezdett esni a technológiai részvények árfolyama a New York-i Nasdaq elektronikus tőzsdén. A világ legnagyobb forgalmú technológiai társaságok értékpapírjainak forgalmazására szakosodott börzéje március elején még történelmi csúcson állt (4372 ponttal), ám azóta jelentős leértékelődéssel kellett szembenézniük a világsajtóban nap mint nap emlegetett híres internetes és szoftvercégeknek.

Az árfolyam-korrekció elsődleges oka úgy tűnik, a befektetők vélekedéseiben beállott változás volt. A „rózsaszín köd” eloszlott, a leginnovatívabb társaságok részvényei mindig társaikéi előtt jártak a már 2009 óta tartó folyamatos részvénypiaci hegymenet alatt. Most pedig a kijózanodás is itt kezdődött. Persze néhol a cégek az eredményükkel is rászolgáltak a reálisabb árszintekre. A 2013- ban óriási sikerrel a tőzsdére bevezetett Twitter internetes cég például sok aktív felhasználót vesztett a tavalyi utolsó negyedévben.

Kínai nagyvárosi lakáseladások

Brazil 10 éves államkötvény hozama

Nasdaq tőzsdeindex

ARANY

Bár a hosszú távú kilátások biztatóak, jelenleg továbbra sem látszik jelentősebb vásárlóerő az arany piacán. Az évszázadok óta bizalmi befektetésnek számító nemesfém megítélésének minden bizonnyal nem tett jót a közelmúltban kirobbant botrány, miszerint több nemzetközi bank (mint a Deutsche Bank vagy a Barclay’s) számos esetben manipulálta a 20 ezer milliárd dolláros aranypiac sorvezetőjének számító londoni elszámoló árfolyamot.

Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy az aranybefektetők vásárlási kedve jelentősen csökkent. Az amerikai Határidős Árutőzsdei Felügyelet legújabb statisztikái szerint az aranypiacot évek óta mozgásban tartó spekulánsok optimizmusa is fogytán. Hiába tettek szert az elmúlt években jelentős nyereségre (2011 őszén a világgazdasági válság és a geopolitikai feszültségek hatására történelmi magasságba, unciánként 1800 dollárig kúszott fel a menedék befektetésnek számító nemesfém világpiaci ára), ma már 500 dollárral olcsóbb, mégsincs rá nagyobb kereslet.

Az arany világpiaci ára

BANKRÉSZVÉNYEK

A világ legnagyobb bankjának tartott amerikai Citigroup – négy másik, kevésbé ismert pénzintézettel együtt – elbukott az amerikai jegybank legutóbbi stressztesztjén. A FED ugyanis visszadobta a tőketervezetüket, amely arra az esetre tartalmaz vészforgatókönyvet, ha a gazdálkodási környezetük rosszra fordulna. A jelentés szerint a Citigroup nem képes nagy biztonsággal megállapítani, hogy egy előre modellezett válságos helyzetben mekkora veszteséget szenvedhetne el. Egyúttal két másik nemzetközi szereplőt, a Bank of Americát és a legjobb befektetési banknak tartott Goldman Sachsot is finoman felhívták tervezetük korrekciójára.

Hasonló nehézséggel szembesülhet több európai bank is ez év őszén, amikor az Európai Központi Bank (EKB) tesztjén kell megfelelnie. Főként, hogy az amerikai vizsgálatokon több kontinentális pénzintézet (mint a brit HSBC, a Royal Bank of Scotland és a spanyol Santander) tengerentúli részlege is figyelmeztetést kapott. A várakozások szerint ugyanis az EKB nyomás alatt lehet majd ezeket a pénzintézeteket vizsgálva. Az érintett bankok vezetői szerint ugyanakkor az amerikai kritikák döntően adminisztratív előírásokat tartalmaznak, amelyek nem érintik érdemben a fizetőképességet. A bankrészvények árfolyamára nagyobb hatással van az a tény, hogy a hitelezési aktivitás jelenleg igen alacsony. Az elmúlt évek gazdaságélénkítésére szánt dollár- és euró-százmilliárdok hitelek helyett jobbára befektetésekben csapódtak le.

OSZTALÉKRÉSZVÉNYEK

A világszerte alacsony kamatkörnyezet hatására 2014-ben várhatóan felértékelődnek a stabil, kiszámítható osztalékot fizető társaságok részvényei. Bár a világgazdaság fejlődése beindulni látszik, a vállalatok óvatosak. Hiába pumpálnak a jegybankok rengeteg pénzt a gazdaságba, az döntően a cégek bankszámláját hizlalja beruházások növelése helyett. Tavaly az amerikai tőzsdei cégek készpénzállománya 12 százalékkal 1600 milliárd dollárra nőtt (csak az Apple mobiltelefon-gyártó egymaga 159 milliárd dolláron „ül”), aminek egy részét – jobb alternatíva híján – osztalékként fizetik ki. A Marlborót gyártó Philip Morris dohánygyár a jelenlegi tőzsdei árfolyamra dollárban 4,7, a McDonald’s gyorsétteremlánc 3,4 százalékos osztalékhozamot zfizet (utóbbi osztaléka évente 10 százalékkal emelkedik). Az „öreg kontinensen” a Belgacom telekommunikációs társaság kínál euróban 6-8 százalékos hozamlehetőséget, ami az európai nulla százalék körüli kamatkörnyezetben igencsak attraktívnak mondható.

Amerikai osztalékhozamok

GLOBÁLIS ÁLLAMKÖTVÉNY

Janet Yellen, a világ pénzpiacaira a legnagyobb hatást gyakorló amerikai jegybank (Federal Reserve; FED) újdonsült elnöke 2014 őszére tervezi a pénzjegynyomda leállítását, 2015 tavaszára pedig a kamatemelési ciklus beindítását. Ez a kötvénybefektetőknek komoly fejfájást okoz, hisz az emelkedő hozamok leértékelik a hosszú lejáratú államkötvényeket. A befektetők többsége – kockázati profiljának megtartása miatt is – ugyanakkor mégis kénytelen több-kevesebb kötvényt tartani. Szerencsére az euróövezet országai között jó néhány olyant lehet ma is találni, amely átlag feletti hozammal kecsegtet. A spanyol, az olasz és a portugál papírok például a német államkötvények dupláját ígérik, a gazdaságok konvergenciája miatt pedig a spreadek csökkenésével egy kamatemelési ciklusban is extra nyereséget hozhatnak. Szintén jó befektetésnek ígérkeznek a fejlődő országok magasabb kamatozású, euróban vagy dollárban kibocsátott államkötvényei, cserébe nem fizetési kockázatuk is magasabb a fejlett országok államkötvényeihez képest.

„HIGH YIELD” KÖTVÉNYEK

Március közepére 25 hetes csúcsra ugrott a magas kamatozású vállalati kötvények kibocsátása az Egyesült Államokban. A dollárhozamok emelkedése, és a magasabb hozamot kínáló fejlődő piacokon tapasztalt kisebb-nagyobb turbulenciák a vállalati kötvények iránti kereslet élénküléséhez vezetett. Az állampapírokénál (azaz az államénál) nagyobb, de azért mégsem jelentős visszafizetési kockázatért fizetett pluszkamat átlagosan 5,4 százalék volt, de a gyengébb besorolású cégek kötvényeit éves 6-7 százalékos hozam mellett is meg lehet venni. A vállalati kötvények iránti kereslet az év hátralévő részében is erős maradhat. A magasabb hozam és a szűkülő spread ugyanis csökkenti a leértékelődés kockázatát. A kötvények csődkockázata pedig alacsony marad köszönhetően a vállalati jövedelmezőség javulásának. Az USA-ban a vállalati nyereségek sosem látott magasságba, a GDP 11 százalékára nőttek, elsősorban a válság miatt alacsonyra fogott béreknek köszönhetően.

EURÓPAI RÉSZVÉNYPIAC

Míg Amerikában a pénznyomda leállításának megszellőztetése a gazdaság állapotának javulására utal, addig Európában az eddig azt ellenző jegybankárok álláspontjában is finomítás tapasztalható. Jens Weidmann, a német Bundesbank mindössze 46 éves elnöke, aki korábban kifejezetten ellenezte az EKB közvetlen kötvényvásárlási programját, most úgy nyilatkozott, még nem kell temetni a mennyiségi lazítást. Az esetleges további kamatcsökkentés sem kizárható, különösen a gyenge francia növekedési kilátások tükrében.

Franciaország ma sokak szerint Európa „beteg embere”: az ipari termelés a legfrissebb adatok szerint Spanyolország és Olaszország mögé utasította, Németországhoz képest pedig igencsak leszakadóban van. Az erős euró (illetve a gyenge dollár) jócskán aláássa az amerikai irányultságú francia exportot, míg a továbbra is dinamikusan fejlődő keletorientációjú Németország mára gyakorlatilag a válság előtti szintre erősödött. Franciaország gazdasági növekedése a tavalyi mindössze 0,3 százalék után 2014-ben sem haladja majd meg a várakozások szerint az 1 százalékot.

Államkötvény hozamok

High yield hozamok

Francia GDP

QUANTIS NÖVEKEDÉSI VEGYES ALAPOK ALAPJA

Az aktív vagyonkezeléssel menedzselt vegyes alap a QUANTIS Investment Management igazi zászlóshajója, ami működésének eddigi négy teljes éve alatt átlagosan évi 8,34%-os hozamot pro­dukált. Mindezt mérsékelt kockázatvállalással és árfolyam-inga­dozással sikerült elérnie, míg ezzel párhuzamosan a betéti kamat­szint 3% környékére süllyedt.A hosszú évek óta kiegyensúlyozott, meggyőző teljesítményt nyújtó QUANTIS Növekedési Vegyes Alap idén ősszel ünnepli fennállásának 5. évfordulóját. Ez idő alatt az alap­kezelő egyik legnépszerűbb alapjává, a forintos STRATOS portfóliók nélkülözhetetlen

részévé vált. A növekedési vegyes alap portfóliójának optimalizációjához kidolgozott modell gondoskodik arról, hogy az eszközallokáció rendszeres újrasúlyo­zásával az alap volatilitása a lehető legkisebb legyen, míg várható hozama hosszú távon ne csak az inflációt, de a kötvényalapok hozamát is megha­ladja. Az alap tőkéje – az aktuális piaci környezethez rugalmasan igazodva – mindig a legjobb növekedési potenciállal rendelkező befektetési lehetősé­geket célozza meg.

Azért jó választás a QUANTIS Növekedési Vegyes Alapja

• …mert aktív vagyonkezelési módszerének köszönhetően infláció feletti hozam érhető el;
• …mert a QUANTIS szakemberei leveszik a befektetési alapok közötti váltással
• kapcsolatos gondokat a befektető válláról, aki így időt és energiát takarít meg;
• …mert az eszközosztályok széles tárházát alkalmazva a diverzifikáció hatékonyabb lehet;
• …mert az alap teljesítménye csak mérsékelten volatilis;
• …mert a befektetési folyamat szigorú és folyamatos monitoring tevékenységgel párosul.