Arculati elemek / logok
[vc_single_image image=”6068″ img_size=”full”][vc_separator type=”invisible”]

Amerika, te drága!

Jelentős eséssel reagáltak az amerikai tőzsdék október közepén a hírre, miszerint a mindenható jegybank, a Federal Reserve (Fed) befejezi kötvényvásárlási programját.

Az előző jegybankelnök, Ben Bernanke gazdaságélénkítést segítő programjában a Fed havonta 40 milliárd dollárnyi ingatlanfedezetű, úgynevezett jelzálogkötvényt és további 45 milliárdnyi kincstárjegyet vásárolta bankoktól.

Az értük fizetett vételár friss pénzt jelentett a bankoknak, amit hitelezésre fordíthattak.Vagy éppen – mint ez szokássá vált – a tőzsdén fektettek be részvényeket, kötvényeket vásárolva, ami jócskán felhajtotta az értékpapírok árfolyamát. Nem volt az elmúlt egy évben rossz hír, mely megtörte volna ezt a trendet. Ha ugyanis valami olyan statisztika látott napvilágot, amelytől a gazdaság gyengébbnek látszott, mint a hurráoptimista várakozások, a befektetők szinte boldogan sóhajtottak fel: a jegybank biztosan továbbra is tömi majd pénzzel a bankokat.

Most azonban ez az évek óta stabil támasz eltűnik, ahogy október végével bejelentették akötvény vásárlás végét. Az állami pénzpumpa helyett most már csak a makrogazdasági, vállalati eredmények mozgatják a világ elsőszámú tőzsdéjének árfolyamait, ezek pedig nem indokolják a jelenlegi emelkedést és a töretlen jókedvet. A részvénypiacok jelenlegi értékeltsége túlságosan magas – a hosszú távú átlagot jelentősen meghaladja –, míg a növekedési kilátások egyre mérséklődnek, mindezek pedig nagyobb árfolyamesést vetítenek előre.

[vc_single_image image=”6067″ img_size=”full”]
[vc_separator type=”invisible”]

Igaz, az euró övezetben és Japánban a jegybanki „pénzpumpa” tovább üzemel, és ez némileg csökkenti a tőzsdék világszintű sérülékenységét.

A 2008-ban kezdődött pénzügyi válságból, úgy tűnik, a világgazdaság lassabban és nehezebben lábal ki, mint azt gondolták. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már a nyár elején jelentősen, 3,3 százalékra csökkentette a pár hónappal azelőtt még 3,7 százalékosra jósolt idei globális GDP-bővülési ütemet. Európa recesszióba került, a kontinens motorjának számító Németország gazdasága az utolsó negyedévben zsugorodott, és az ez évi hivatalos GDP-növekedési előrejelzést is épp mostanság csökkentették 1,2 százalékra. Görögország ismét csődközelben táncol, a hellén eurókötvények hozama 8 százalékra nőtt, míg az athéni tőzsde értékének a negyedét vesztette el év eleje óta. A világ csökkenő nyersanyagszükséglete mélyrepülést okozott az árupiacon is, nehéz helyzetbe hozva ezzel több, „beszállítónak” számító fejlődő országot, például az energiaexportőr Oroszországot vagy – a gabonától a fémekig széles spektrumon termelő és szállító – Brazíliát. Romlanak a növekedési kilátások Kínában és Indiában is.

Egyedül Amerikában jobb a helyzet, ahol a harmadik, utolsó negyedévben a GDP növekedési üteme felülmúlta még az egyébként optimista várakozásokat is. A befektetők optimizmusának egyik fontos összetevője a tőzsdei vállalatok ragyogó nyeresége. Az előbb említett nyersanyagár-csökkenés miatt olcsóbb az alapanyag és az energia, tehát nő a profit. A kamat pedig a gazdaságélénkítés céljából mesterségesen alacsony, aminek köszönhetően a hitelek törlesztése is alacsonyabb. A rossz nyelvek szerint az elemzők szándékosan alulbecsülik a cégek valós teljesítményét, hogy a „kellemes meglepetés” kirobbanó árfolyam emelkedéshez vezessen.

Ám ez a nagymértékű növekedés valószínűleg már rövidebb távon sem tartható fenn, ezért a részvénypiacok jelenlegi magas értékeltsége nem igazán indokolható. A befektetők világszerte leginkább kényszerből vásárolnak ma részvényeket, hiszen a kötvények a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszint miatt szinte semmilyen hozamot nem fizetnek (ez magyarázza a már csak mindössze éves 4-4,5 százalékos hozamszintű magyar államkötvények népszerűségét is). A legbiztonságosabbnak számító német, osztrák vagy svájci kincstárjegyek egyenesen negatív hozamot kínálnak, azaz a futamidő végén garantáltan kevesebbet fizetnek vissza, mint a tőke befektetésekor. Mi más marad, mint a tőzsde?

A részvénypiacokon viszont éppen a mesterségesen felduzzasztott tőke következménye az elképesztő drágaság: jelenleg a 2000 pont felett álló amerikai S&P tőzsdeindexnél 40-50 százalékos túlértékeltségről is beszélnek. Márpedig a tapasztalatok szerint a befektetők által használt mutatók előbb-utóbb visszatérnek a sokéves, évtizedes átlagukhoz. A legismertebb – a részvény jelenlegi árfolyamát az egy részvényre jutó profithoz arányosító – P/E (price/earnings) mutató a szeptember végi állapot szerint például 19-szeres értéken állt a globális tőzsdéket illetően, azaz egy-egy részvényért az éves nyereség 19-szeresét kell kifizetni. Az amerikai cégek még drágábbak, mint az átlag: náluk már 21-szeres a szorzó, míg a múltbéli átlag mindössze 15-szörös. A különbség 40 százalék, de ha a piaci szereplők többségében tudatosul ez az aránytalanság, a következő évekre várhatóan csökkenő vállalati eredmények miatt még ennél is nagyobb leértékelődéssel lehet majd számolni. Hasonló arányokat kapunk, ha a részvény árfolyam és a vállalatok árbevételét arányosító mutatót (price per sales, p/s) vizsgáljuk. Ennek a mutatónak a historikus átlaga 1, azaz a cég átlagosan egyéves árbevételét éri. Ezzel szemben a világ tőzsdéin ma átlagosan 20 százalékkal magasabban forognak a papírok, Amerikában pedig 1,7-es a szorzó. Azaz e szerint a mutató szerint 70 (!) százalékos a túlértékeltség, ami valószínűleg csak egy jelentősebb árfolyam-korrekcióval áll majd helyre: a céges nyereségek lassú javulásával. Néhány év alatt emelkedhetnek ismét a részvényárfolyamok.

[vc_separator type=”invisible”]

Ma már semmi sem olcsó, de azért vannak olyan cégek, szektorok, országok, amelyek az átlagnál jobb, azaz olcsóbb befektetésnek tűnnek. Kína például kifejezetten ilyennek számít a mindössze 7-es P/E, illetve Törökország a maga 11 körüli mutatójával. Első látásra Oroszország is annak tűnik, ám épp keleti nagyszomszédunk példája mutatja, hogy az értékeltséget érdemes a kilátásokkal együtt vizsgálni. A lemorzsolódó nyersanyagárak idején, szankcióktól szorongatva a jelenlegi eredményszinteket valószínűleg nem lehet majd tartani. Az európai részvények szintén nem számítanak olcsónak, itt a defláció miatt a nagymértékben eladósodott közszolgáltató, energia- és távközlési szektor „húzhatja a rövidebbet”, a hitelek törlesztése ugyanis reálértéken évről évre drágább lesz.

Ugyanakkor a részvények túlértékeltsége még nem jelenti feltétlenül az évek óta emelkedő trend végét. Az 1990-es évek vége talán a legjobb példa arra, hogy a befektetői optimizmus még hosszú ideig – akár éveken át – képes újabb és újabb csúcsokra vinni a tőzsdeindexeket akkor is, ha a további emelkedés fundamentálisan már egyáltalán nem indokolt. Ezért a kapkodás és a részvénypozíciók zárása helyett mindenkinek inkább a kockázati szint újragondolása és a hosszú távú befektetési célokhoz igazított gondos diverzifikáció elvégzése javasolt.

[vc_separator type=”invisible”]
[vc_single_image image=”6064″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_separator icon=”globe”]

Japán

Váratlanul növelte eszközvásárlási programját a japán jegybank. Az eddigi, éves 70 ezer milliárd jenről (körülbelül 130 ezer milliárd forint, azaz közel 6 évnyi teljes magyar GDP) 80 ezer milliárd jenre emelte azt az összeget, amennyiért különféle pénzügyi eszközöket vásárolnak, és amelyiknek ellenértéke a gazdaság vérkeringésébe kerülve segítheti a növekedés beindítását. Az USA, az EU és Kína után a világ negyedik legnagyobb gazdaságának számító távol-keleti ország kormányfője, Abe Sinzó eltökélt. A japán gazdaság kibocsátását mérő GDP-mutató több mint egyévnyi bővülés után, 2014. második negyedévében 0,1 százalékos csökkenést mutatott a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva, az 1981 és 2014 közötti átlagos növekedési ütem ugyanakkor 2,1 százalékos volt. A monetáris lazítás a japán vállalatok részvényárfolyamát is feljebb tornászhatja majd csakúgy, mint az állami nyugdíjalap átalakítása. Az eddigi 12 százalékról 25 százalékra növelik a belföldi részvények arányát, ez pedig jelentős belföldi keresletnövekedést eredményez.

Globális kötvények

Eladási hullámot indított el az amerikai kötvénypiacon, amikor a világ pénz- és tőkepiacaira a legnagyobb hatást gyakorló amerikai jegybank (Federal Reserve, Fed) bejelentette kötvényvásárlási programjának végét. Még Ben Bernanke, az előző jegybankelnök 2008-ban, a pénzügyi válság enyhítésére indított nagyarányú kötvényvásárlási program csúcsán havi 85 milliárd dollárnyi kamatozó papírt vásárolt a bankoktól. Ennek következtében 2010 júniusára már 2,1 billió dollárnyi kincstárjegyet, banki adósságpapírt és ingatlanfedezetű kötvényt tartott a portfóliójában. Összehasonlításként: a válság előtt ez az érték átlagosan 700 és 800 milliárd dollár között mozgott. A jelentős jegybanki kereslet – a folyamatos kamatcsökkentéseken kívül – a hozamok esését, ezzel pedig a kötvények felértékelődését okozta. Ennek vetett most véget a program befejezése. A kérdés csak az, vajon ki vásárolja majd ezután a kötvényeket. Európában sem jobb a helyzet: a rekordalacsony kamatszint miatt a további hozamesés (azaz a papírok felértékelődése) kilátástalan, ráadásul egyre több bankár szerint a legbiztonságosabb kibocsátóknál, mint Németország, Svájc vagy Ausztria a nemegyszer negatív hozamszint nem sokáig tartható. Ki vállalná, hogy lejáratkor garantáltan kevesebbet kap vissza, mint a befektetése?

Egyesült Királyság

Ötéves mélypontra esett az infláció a szigetországban. Ám a fogyasztói árak éves növekedésének szeptemberi, mindössze 1,2 százalékos üteme inkább aggasztó jel a közgazdászok és persze a befektetők számára. A gazdaság megtorpanásával kapcsolatos félelmeket a defláció réme egyre jobban erősíti. Mindez ráadásul hat éve a legalacsonyabb (6 százalékos) munkanélküliségi rátával párosul, pedig a magas foglalkoztatottság a tankönyvek szerint – a feszesebb munkaerőpiac okán emelkedő bérek, és a magasabb jövedelmeknek köszönhető fogyasztás oldaláról – is árfelhajtó hatású. Ami biztos, hogy az angol jegybank egyelőre nem emeli az irányadó kamatokat, viszont a bankrendszer reformjával kapcsolatban kevesebb, mint három hónapot adott a brit hitelintézeteknek, hogy konkrét elképzeléseket körvonalazzanak a rizikósabb üzleteik elkülönítésére. Még a 2011-ben, John Vickers nevével fémjelzett független bankszövetség ajánlásának ugyanakkor úgy kell megfelelnie a pénzintézeteknek, hogy nem tudják, mekkora tőketartalékot vár el tőlük a jegybank.

[vc_single_image image=”6066″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”6059″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”6063″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]erősödő munkaerőpiac
elkötelezett monetáris és gazdaságpolitika
magas exportarány, javuló vállalati eredmények[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]alacsony kockázat[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]erős bankszektor
magas fogyasztás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]csökkenő világpiaci súly és versenyképesség
deflációs és stagflációs veszély
elöregedő társadalom[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]alacsony kamatkörnyezet
közelgő kamatemelési ciklus[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]magas államadósság
túlértékelt angol font[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Volatilitás

Október elejétől érezhető növekedésnek indult az amerikai tőzsdei árfolyamok átlagos váltakozását mérő VIX index. A gyakran „félelemindexként” is aposztrofált statisztikai mutató a következő 30 nap kiugró (azaz az közelmúlt átlagát meghaladó) árfolyamugrásokkal kapcsolatos várakozásait mutatja, az index értékének kiugrása pedig egyértelműen a tőzsdei részvénybefektetők növekvő bizonytalanságára utal. Utóbbi fő oka vélhetően a kormányzati kötvényvásárlási program végének bejelentése. Korábbi előrejelzéseinknek megfelelően erre jelentős eséssel reagált az amerikai börze. Nem csoda: a kormányzati gazdaságtámogatás leállítása jelentős érvágás lehet a növekedésre. A makrogazdaságból érkező hírek az elmúlt években csak jók lehettek: ha a növekedést támogató statisztika látott napvilágot, értelemszerűen lelkesített mindenkit a kisbefektetőktől a nagy nyugdíjalapokig. Ám ha a jósoltnál gyengébb adatok jöttek ki az egyes kormányzati intézkedések kapcsán, az a rossz hír is jó hír volt, hiszen növelte annak a valószínűségét, hogy a kormányzati pénznyomda továbbra is fennmarad. A mostani Fed-döntéssel pedig éppen ez a támasz tűnt el az egyik leginkább túlértékeltnek tartott tengerentúli részvénypiacról. A volatilitás növekedése nemcsak Amerikában, de Európában és a Távol-Keleten is várható, amint a világgazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek erősödnek.

Olaj

Ahogy már eddig is jósoltuk, az egyre visszafogottabb világgazdasági kilátások miatt csökken az olaj iránti kereslet, ami a legfőbb energiahordozó világpiaci árán is meglátszik. A mostani, hordónként (1 hordó megegyezik 159 literrel) 80 dollár körüli ár 2010 tavasza óta nem látott mélypont. Akkor a nemzetközivé terebélyesedő pénzügyi válság miatti keresletcsökkenés küldte a mélybe a kurzust, most a gazdaságok vártnál gyengébb növekedése (elsősorban Kína 7,5 helyett csak 6-6,5 százalékosra becsült perspektívája). Amikor október 14-én a párizsi központú Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) közzétette legutolsó jelentését a globális keresletcsökkenésről, egyetlen nap alatt 4 dolláros leértékelődés történt. Ezenkívül a dollár – mint elszámoló valuta – erősödése is fontos szerepet játszik a dollárban számolt árfolyam mélyrepülésében. A kereslet tehát csökken, a kínálat viszont bőséges, a világtermelés 40 százalékát adó OPEC-országok ráadásul – hosszú idő után – először nem értenek egyet kitermelésük csökkentésével kapcsolatban. A világ második legnagyobb bizonyított olajtartalékával rendelkező Szaúd-Arábia például kifejezetten ellenzi, hogy a kitermelés visszafogásával dráguljon az olaj. A jelenlegi alacsony ár hosszabb távon ugyanis segíthet tönkretenni a „fekete arany” legfőbb konkurenciájává avanzsált amerikai palagáz-kitermelő cégeket.

Arany

A 2015-re esedékes amerikai kamatemelés okán folytatódik a gyengülő trend a nemesfém piacán. A hosszú távon a pénz vásárlóértékét valóban jól őrző nemesfém ugyanis nem fizet kamatot. Amíg a dollárbetétek sem, addig nincs gond, ám amint a nemzetközi menedék valuta státust a mai napig megtartó „zöldhasú” birtokosainak hozamot is garantál, az arany népszerűsége érthetően csökken. Az unciánkénti (egy uncia 31,1 grammnak felel meg) világpiaci ár már 1200 dollár alatt van, ilyen mélypont utoljára 2010- ben volt. Akkor majdnem 2000 dollárig emelték az árat a válságkezeléssel kapcsolatos bizonytalanságok, most azonban úgy tűnik, hogy egy valójában 1969 óta emelkedő trend ér véget. Az árfolyam csökkenését a svájci jegybank meglebegtetett aranyvásárlása sem tudta meggátolni; az összes tartalék 20 százalékáig arannyal való feltöltését támogató lakosság aránya a korábbi 45 százalékról 38 százalékra csökkent. Ha a november 30-ai népszavazáson mégis az aranyvásárlás mellett döntenek a svájci polgárok, a mai árfolyamon 60 milliárd dollárt költenének 1500 tonna beszerzésére.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image image=”6060″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]romló növekedési kilátások
magas értékeltség
amerikai monetáris lazítás vége[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]javuló rövid távú makrogazdasági kilátások[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]infláció elleni védelem, értékőrzés
menedék befektetés
pozitív kimenetelű svájci népszavazás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]európai és japán monetáris lazítás
továbbra is optimista befektetők[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]csökkenő GDP-növekedés Kínában
magas együttmozgás a fejlődő piaci részvényekkel[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]rövid távú spekulatív ármanipuláció
nem fizet kamatot
negatív kimenetelű svájci népszavazás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-up” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe pozitív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Oroszország

Drasztikusan megemelte irányadó kamatlábát az orosz jegybank: a rubel kötvényekre, hitelekre és betétekre is irányadó egyhetes instrumentum az eddigi 8 százalék helyett 9,5 százalékot fizet. A cél – amit egyelőre, úgy tűnik, sikerült elérni –: a rubel drasztikus gyengülésének megakadályozása. Az orosz–ukrán határvita, az azt követő hadi cselekmények következtében létrejövő amerikai és európai szankciók jelentősen gyengítették a kurzust. Míg nyár elején még csak 34 rubelt kellett adni egy dollárért, október végén már 43 rubelt. A legutóbbi kamatemeléssel összesen 4 százalékpontos az orosz alapkamat idei emelkedése, ami a gazdaságot jelentősen lefékezheti. A rubel árfolyamának összeomlását ugyan sikerül megakadályozni, ám a dráguló hitelek tarthatatlanokká teszik a növekedési terveket. Mindeközben a legfőbb exportcikk, az olaj világpiaci ára rohamosan csökken, ami a költségvetés és a nagyvállalati szektor pénzügyi helyzetét is nehézzé teszi.

[vc_single_image image=”6069″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]

Kína

Öt éve nem látott alacsony mértékben nőtt a világ legnépesebb országának gazdasága 2014. harmadik negyedévében. A 2013 megegyező időszakához viszonyított 7,3 százalékos GDPerősödés ugyanakkor magasabb érték, mint az elemzői várakozások átlaga. Mindazonáltal a növekedési adat 1998 – az ingatlanpiacról induló ázsiai válság kezdete – óta idén először maradhat el a kormányzat által kívánatos, éves alapon 7,5 százalékos céltól. A negyedik negyedévben ugyanis még a mostaninál is alacsonyabb számokkal kalkulálhatunk, figyelmeztetnek a hagyományosan gyengébb hónapokra az elemzők. A növekedés legfőbb gátja Kínában ma – az elsősorban a kapcsolódó ágazatokkal, mint az építőipar vagy egyes acélgyártó kapacitások – a GDP negyedét kitevő ingatlanpiac. A „túlépítés” miatt az idei év első kilenc hónapjában 10,8 százalékkal zuhantak az eladások, az új építésű házak ára pedig hosszú évek óta először esik. A gazdasági növekedés magasabb pályára állításához a kínai jegybank első körben 200 milliárd, a másodikban 500 milliárd jüant pumpálna a bankrendszerbe. Kínának legalább 7,2 százalékos GDP-növekedést kellene produkálnia, hogy megteremtse az újabb és újabb generációk számára szükséges több tízmilliónyi új munkahelyet.

Magyar Államkötvény

A forinthozamok trendszerű csökkenése 2015-ben annak ellenére emelkedhet, hogy a Magyar Nemzeti Bank várhatóan továbbra is rekordalacsonyan tartja majd az irányadó alapkamatot. A forintállampapírok kínálata ugyanis nőhet, ahogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a lejáró devizakötvényeket forintállampapírok kibocsátásával pótolja. A keresleti oldalon ugyanakkor csökkenés várható. Egyrészt a külföldi befektetők már épp elég forintkötvénnyel rendelkeznek; mivel a forint árfolyam-változékonysága nő, a forintkamatok hozamtöbblete pedig nemzetközi összehasonlításban csökken, ezért már nem annyira vonzók a magyar papírok. Másrészt a jelentős kötvényportfólióval rendelkező magyarországi bankok is csökkenthetik befektetéseiket, a devizahitelek forintosítása miatt ugyanis kevesebb befektethető forintjuk marad. A jegybanktól vásárolt svájci frank- és eurókölcsönök lezárásához szükséges devizáért ugyanis forinttal fizetnek.

[vc_single_image image=”6057″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]alacsony értékeltség
jelentős nyersanyagbázis
erőteljes érdekérvényesítés a térségben[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]magas növekedés
óriási belső piac
gyors központiakarat-érvényesítés
kedvező értékeltség[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]nagy meredekség
alacsony infláció, magas reálhozam
gazdasági növekedés[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]geopolitikai kockázat
magas alapkamat
gyenge rubel
alacsony olajár[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]megbízhatatlan statisztikák
dráguló munkaerő
elöregedő társadalom
túlzott beruházások[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]kedvezőtlen adósság/GDP-dinamika
kamatcsökkentési ciklus vége[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Banki kötvények

A világ nagybankjai 2009 óta idén bocsátottak ki kötvényeket a legnagyobb értékben. A tavalyi teljes évihez képest 2014-ben már augusztus végéig 36 százalékkal magasabb volt a felajánlott volumen, amelyet a befektetők gyorsan elkapkodtak. Nem véletlenül: a rekordalacsony kamatok időszakában komoly mézesmadzag volt például a kötvénykibocsátásban élen járó Bank of America 4,5 milliárd dolláros pakettje, melyet három részletben, augusztus utolsó napjaiban dobott piacra. A felajánlott kamat a hasonló, 10 éves lejáratú amerikai államkötvényeknél ugyanis 1,8 százalékponttal volt magasabb (összesen 4,2% éves hozam). A kibocsátás egyébként nem sokkal azután történt, hogy a pénzintézetre óriási bírságot szabtak ki a pénzügyi válságban betöltött szerepe okán. A bizalom azonban a nagybankok iránt töretlen mondván, ha bármi gond lenne a fizetőképességükkel, az állam úgyis kihúzza őket a csávából. Ám a közelgő kamatemelés ezeknél a hosszú lejáratú papíroknál is veszteséget okozhat.

Brazília

A folyamatosság mindenképpen az óriási és prosperáló dél-amerikai országgal kapcsolatos bizalmat növelő tényező. Dilma Rousseff elnöknő 51,6 százalékos újraválasztása pedig a 2003 óta kormányzó baloldali Munkáspárt legitimitását is erősíti. A régi-új elnök előtt ugyanakkor számos probléma tornyosul. Brazília gazdasága 2010 óta csak szerény mértékben nő, az infláció töretlenül emelkedik: a brazil központi bank nemrég emelte az eddigi 6,1 százalékról 6,4 százalékra a fogyasztói árak idei növeléséről szóló előrejelzését. A költségvetési hiány is egyre magasabb, és végül a munkaképes korú lakosság száma és munkakedve – mely eddig igen nagy mértékben hozzájárult a korábbi magas növekedési rátához – mára ugyancsak „kifutott”. Külföldi szakértők és helyi közgazdászok egybehangzóan állítják, hogy a döntően a focivébéhez köthető stadionépítések után újabb komoly infrastrukturális beruházásokra lesz szükség. Elsősorban utakra és vasútvonalakra, melyek segítenek a mezőgazdasági termékeket és a bányákból származó nyersanyagokat a piacra juttatni.

Németország

Meglepően gyenge gazdasági adatok jönnek ki egymás után Németországban, és lassan kikezdik a nemzetközi befektetők sokáig megkérdőjelezhetetlen bizalmát. Hétről hétre újabb és újabb rekordok születnek, ám ezek egytől egyig negatív csúcsok. Augusztusban a húzóágazatnak számító export 5,8 százalékkal csökkent, ez 2009 óta nem látott mélypont. Az ipari termelés 4 százalékkal esett vissza, erre 2009. januártól nem volt példa. A feldolgozóipar megrendelésállománya 5,7 százalékkal mérséklődött, ami szintén a recesszió eleje óta nem látott rossz eredmény. A német kormány a lassuló gazdasági teljesítményt látva nemrég csökkentette növekedési előrejelzéseit: idén már csak 1,2 százalékos, 2015-re 1,3 százalékos GDP-bővüléssel számol, de már ez sem biztos, hogy elérhető. Az alábbi ábrán jól látható az ipari termelés meredek csökkenése, mely a tapasztalatok szerint jó előrejelző, és mely egyre inkább Európa legnagyobb gazdaságának recesszióját vetíti előre.

[vc_single_image image=”6061″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”6062″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”6065″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]alacsony csődkockázat
kamatprémium[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]elkötelezett ortodox gazdaságpolitika
magas reálkamatszint
nagy nyersanyagkészlet[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]alacsony csődkockázat
átlagos értékeltség
javuló versenyképesség[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]emelkedő kamatkörnyezet
magasabb árfolyamkockázat
csökkenő spread[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]csökkenő nyersanyagkereslet
csökkenő nyersanyagárak
magas eladósodottság és infláció[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]deflációs veszély
magas exportra utaltság[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

A hónap alapja

Templeton Globális Kötvény Alap

[vc_single_image image=”6058″ img_size=”full”]

A patinás Franklin Templeton alapkezelő egyik zászlóshajója a világ leginkább likvid devizáiban kibocsátott állampapírokba fektető globális kötvényalap. Az alap vezető portfólió-menedzsere Michael Hasenstab PhD olyan befektetési szakértőkből álló tapasztalt csapat támogatását élvezi, akik átlagosan 12 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és a világ minden pontján megtalálhatók. Ennek köszönhetően az alap esélyes arra, hogy kihasználja azokat a világszerte adódó lehetőségeket, amelyek a legmagasabb várható és kockázatokat is figyelembe vevő hozamot kínálják.

Érvek az alap mellett:

  • Az alap szakértői három potenciális hozamforrást értékelnek egymástól függetlenül: kamat (időtáv), deviza és államadósság, melyek alapján csak a legvonzóbb értékelésű papírok maradhatnak versenyben.
  • 2014 első negyedévének elején a globális pénzpiacok volatilitása megnőtt, mivel a piaci szereplők különösen a feltörekvő piacok lassuló gazdasági növekedése miatt egyre inkább aggódtak. Ebben az időszakban az alap abszolút pozitív teljesítményének legfőbb ösztönzői a kamatláb-stratégiák voltak.
  • fivestar
    Overall Morningstar Rating™ (2014. 09. 30.). Az alap a legmagasabb Morningstar- minősítést, az 5 csillagos besorolást tudhatja magáénak, amelyet csak a legkiemelkedőbben teljesítő alapok érdemelnek ki a versenytársak hosszú időtávon történő felülteljesítéséért.
  •  A Templeton Globális Kötvény Alap elérhető a QUANTIS Alpha exkluzív Private Banking szolgáltatásán keresztül.
[vc_separator icon=”globe”]

Jogi nyilatkozat

„A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. V. emelet, felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendők arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja, és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu.”

[vc_separator type=”invisible”]
Menü

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a QUANTIS Holding Zrt. és leányvállalatai a járványveszély csökkentése, illetve ügyfeleink és munkatársaink egészségének megóvása érdekében 2021. március 8-tól visszavonásig zárva tartja 1068 Budapest, Benczúr utca 44. alatti ügyfélszolgálati irodáját.

A személyes ügyfélfogadás visszaállításáig, megkereséseiket a QUANTIS Contact Centerének telefonszámán +36 1 462 2200, faxszámán: +36 1 462 2299, illetve e-mail-címén ugyfelszolgalat@quantis-group.com fogadjuk.

Irodánk kizárólag a postai küldemények átvétele és feldolgozása céljából tart ügyeletet.

Megértésüket és együttműködésüket nagyon köszönjük!

Tisztelettel:
Ertl Pál
Vezérigazgató
QUANTIS Holding Zrt.
Budapest, 2021. 03. 04.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás