Amerika, te drága!

Jelentős eséssel reagáltak az amerikai tőzsdék október közepén a hírre, miszerint a mindenható jegybank, a Federal Reserve (Fed) befejezi kötvényvásárlási programját.

Az előző jegybankelnök, Ben Bernanke gazdaságélénkítést segítő programjában a Fed havonta 40 milliárd dollárnyi ingatlanfedezetű, úgynevezett jelzálogkötvényt és további 45 milliárdnyi kincstárjegyet vásárolta bankoktól.

Az értük fizetett vételár friss pénzt jelentett a bankoknak, amit hitelezésre fordíthattak.Vagy éppen – mint ez szokássá vált – a tőzsdén fektettek be részvényeket, kötvényeket vásárolva, ami jócskán felhajtotta az értékpapírok árfolyamát. Nem volt az elmúlt egy évben rossz hír, mely megtörte volna ezt a trendet. Ha ugyanis valami olyan statisztika látott napvilágot, amelytől a gazdaság gyengébbnek látszott, mint a hurráoptimista várakozások, a befektetők szinte boldogan sóhajtottak fel: a jegybank biztosan továbbra is tömi majd pénzzel a bankokat.

Most azonban ez az évek óta stabil támasz eltűnik, ahogy október végével bejelentették akötvény vásárlás végét. Az állami pénzpumpa helyett most már csak a makrogazdasági, vállalati eredmények mozgatják a világ elsőszámú tőzsdéjének árfolyamait, ezek pedig nem indokolják a jelenlegi emelkedést és a töretlen jókedvet. A részvénypiacok jelenlegi értékeltsége túlságosan magas – a hosszú távú átlagot jelentősen meghaladja –, míg a növekedési kilátások egyre mérséklődnek, mindezek pedig nagyobb árfolyamesést vetítenek előre.

Igaz, az euró övezetben és Japánban a jegybanki „pénzpumpa” tovább üzemel, és ez némileg csökkenti a tőzsdék világszintű sérülékenységét.

A 2008-ban kezdődött pénzügyi válságból, úgy tűnik, a világgazdaság lassabban és nehezebben lábal ki, mint azt gondolták. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már a nyár elején jelentősen, 3,3 százalékra csökkentette a pár hónappal azelőtt még 3,7 százalékosra jósolt idei globális GDP-bővülési ütemet. Európa recesszióba került, a kontinens motorjának számító Németország gazdasága az utolsó negyedévben zsugorodott, és az ez évi hivatalos GDP-növekedési előrejelzést is épp mostanság csökkentették 1,2 százalékra. Görögország ismét csődközelben táncol, a hellén eurókötvények hozama 8 százalékra nőtt, míg az athéni tőzsde értékének a negyedét vesztette el év eleje óta. A világ csökkenő nyersanyagszükséglete mélyrepülést okozott az árupiacon is, nehéz helyzetbe hozva ezzel több, „beszállítónak” számító fejlődő országot, például az energiaexportőr Oroszországot vagy – a gabonától a fémekig széles spektrumon termelő és szállító – Brazíliát. Romlanak a növekedési kilátások Kínában és Indiában is.

Egyedül Amerikában jobb a helyzet, ahol a harmadik, utolsó negyedévben a GDP növekedési üteme felülmúlta még az egyébként optimista várakozásokat is. A befektetők optimizmusának egyik fontos összetevője a tőzsdei vállalatok ragyogó nyeresége. Az előbb említett nyersanyagár-csökkenés miatt olcsóbb az alapanyag és az energia, tehát nő a profit. A kamat pedig a gazdaságélénkítés céljából mesterségesen alacsony, aminek köszönhetően a hitelek törlesztése is alacsonyabb. A rossz nyelvek szerint az elemzők szándékosan alulbecsülik a cégek valós teljesítményét, hogy a „kellemes meglepetés” kirobbanó árfolyam emelkedéshez vezessen.

Ám ez a nagymértékű növekedés valószínűleg már rövidebb távon sem tartható fenn, ezért a részvénypiacok jelenlegi magas értékeltsége nem igazán indokolható. A befektetők világszerte leginkább kényszerből vásárolnak ma részvényeket, hiszen a kötvények a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszint miatt szinte semmilyen hozamot nem fizetnek (ez magyarázza a már csak mindössze éves 4-4,5 százalékos hozamszintű magyar államkötvények népszerűségét is). A legbiztonságosabbnak számító német, osztrák vagy svájci kincstárjegyek egyenesen negatív hozamot kínálnak, azaz a futamidő végén garantáltan kevesebbet fizetnek vissza, mint a tőke befektetésekor. Mi más marad, mint a tőzsde?

A részvénypiacokon viszont éppen a mesterségesen felduzzasztott tőke következménye az elképesztő drágaság: jelenleg a 2000 pont felett álló amerikai S&P tőzsdeindexnél 40-50 százalékos túlértékeltségről is beszélnek. Márpedig a tapasztalatok szerint a befektetők által használt mutatók előbb-utóbb visszatérnek a sokéves, évtizedes átlagukhoz. A legismertebb – a részvény jelenlegi árfolyamát az egy részvényre jutó profithoz arányosító – P/E (price/earnings) mutató a szeptember végi állapot szerint például 19-szeres értéken állt a globális tőzsdéket illetően, azaz egy-egy részvényért az éves nyereség 19-szeresét kell kifizetni. Az amerikai cégek még drágábbak, mint az átlag: náluk már 21-szeres a szorzó, míg a múltbéli átlag mindössze 15-szörös. A különbség 40 százalék, de ha a piaci szereplők többségében tudatosul ez az aránytalanság, a következő évekre várhatóan csökkenő vállalati eredmények miatt még ennél is nagyobb leértékelődéssel lehet majd számolni. Hasonló arányokat kapunk, ha a részvény árfolyam és a vállalatok árbevételét arányosító mutatót (price per sales, p/s) vizsgáljuk. Ennek a mutatónak a historikus átlaga 1, azaz a cég átlagosan egyéves árbevételét éri. Ezzel szemben a világ tőzsdéin ma átlagosan 20 százalékkal magasabban forognak a papírok, Amerikában pedig 1,7-es a szorzó. Azaz e szerint a mutató szerint 70 (!) százalékos a túlértékeltség, ami valószínűleg csak egy jelentősebb árfolyam-korrekcióval áll majd helyre: a céges nyereségek lassú javulásával. Néhány év alatt emelkedhetnek ismét a részvényárfolyamok.

Ma már semmi sem olcsó, de azért vannak olyan cégek, szektorok, országok, amelyek az átlagnál jobb, azaz olcsóbb befektetésnek tűnnek. Kína például kifejezetten ilyennek számít a mindössze 7-es P/E, illetve Törökország a maga 11 körüli mutatójával. Első látásra Oroszország is annak tűnik, ám épp keleti nagyszomszédunk példája mutatja, hogy az értékeltséget érdemes a kilátásokkal együtt vizsgálni. A lemorzsolódó nyersanyagárak idején, szankcióktól szorongatva a jelenlegi eredményszinteket valószínűleg nem lehet majd tartani. Az európai részvények szintén nem számítanak olcsónak, itt a defláció miatt a nagymértékben eladósodott közszolgáltató, energia- és távközlési szektor „húzhatja a rövidebbet”, a hitelek törlesztése ugyanis reálértéken évről évre drágább lesz.

Ugyanakkor a részvények túlértékeltsége még nem jelenti feltétlenül az évek óta emelkedő trend végét. Az 1990-es évek vége talán a legjobb példa arra, hogy a befektetői optimizmus még hosszú ideig – akár éveken át – képes újabb és újabb csúcsokra vinni a tőzsdeindexeket akkor is, ha a további emelkedés fundamentálisan már egyáltalán nem indokolt. Ezért a kapkodás és a részvénypozíciók zárása helyett mindenkinek inkább a kockázati szint újragondolása és a hosszú távú befektetési célokhoz igazított gondos diverzifikáció elvégzése javasolt.

A hónap alapja

Templeton Globális Kötvény Alap

A patinás Franklin Templeton alapkezelő egyik zászlóshajója a világ leginkább likvid devizáiban kibocsátott állampapírokba fektető globális kötvényalap. Az alap vezető portfólió-menedzsere Michael Hasenstab PhD olyan befektetési szakértőkből álló tapasztalt csapat támogatását élvezi, akik átlagosan 12 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és a világ minden pontján megtalálhatók. Ennek köszönhetően az alap esélyes arra, hogy kihasználja azokat a világszerte adódó lehetőségeket, amelyek a legmagasabb várható és kockázatokat is figyelembe vevő hozamot kínálják.

Érvek az alap mellett:

  • Az alap szakértői három potenciális hozamforrást értékelnek egymástól függetlenül: kamat (időtáv), deviza és államadósság, melyek alapján csak a legvonzóbb értékelésű papírok maradhatnak versenyben.
  • 2014 első negyedévének elején a globális pénzpiacok volatilitása megnőtt, mivel a piaci szereplők különösen a feltörekvő piacok lassuló gazdasági növekedése miatt egyre inkább aggódtak. Ebben az időszakban az alap abszolút pozitív teljesítményének legfőbb ösztönzői a kamatláb-stratégiák voltak.
  • fivestar
    Overall Morningstar Rating™ (2014. 09. 30.). Az alap a legmagasabb Morningstar- minősítést, az 5 csillagos besorolást tudhatja magáénak, amelyet csak a legkiemelkedőbben teljesítő alapok érdemelnek ki a versenytársak hosszú időtávon történő felülteljesítéséért.
  •  A Templeton Globális Kötvény Alap elérhető a QUANTIS Alpha exkluzív Private Banking szolgáltatásán keresztül.

Jogi nyilatkozat

„A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. V. emelet, felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendők arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja, és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu.”

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás