Árt vagy használ az árcsökkenés?

Rég látott esemény okozott meglepetést a magyar gazdaság mostanában unalmasnak egyáltalán nem nevezhető forgatagában a közelmúltban: idén áprilisban ugyanis – 46 év után először! – nem nőttek, hanem csökkentek a fogyasztói árak. A mindössze 0,1 százalékos általános áresés, amit a KSH a szezonális hatások kiszűrésére a megelőző év hasonló időszakának átlagos árszínvonalához viszonyítva mért,az 1968-as új gazdasági mechanizmus óta nem látott „csoda”. Érdekes, hogy csakúgy, mint akkor, most is állami közbeavatkozás – ezúttal a rezsicsökkentés – tette „mínuszossá” az inflációt.
Magyar infláció - Quantis

Lefelé tartó spirál

Ám az árak csökkentése kétélű fegyver: veszélyes tendenciát indíthat el, és ma már egyre többen aggódnak miatta Európában és világszerte egyaránt. A hétköznapi ember persze érthetően örül, amikor a boltokban hónapról hónapra olcsóbb árukkal találkozik, és a fizetése egyre többet ér. De a közgazdászkörökben „defláció” néven ismert folyamat könnyen negatív spirálba taszíthatja a gazdaságot: az árcsökkenés hatására a lakosság (de akár a vállalati szektor is) elodázhatja a vásárlásait, ezért a boltokban felhalmozódnak az eladatlan készletek; erre pedig a gyártó- és szolgáltató cégek nem is válaszolhatnak mással, mint leépítéssel.
Munkanélküliség, csökkenő lakossági vásárlóerő, újabb eladhatatlan árutömeg – és kész is a lefelé tartó spirál.

15 év stagnálás

Magyarországon persze egyelőre nem kell tartani attól a rémálomtól, ami – hasonló okok miatt – az 1990-es évek elejétől, bő egy évtizeden át Japánt sújtotta. A világ máig egyik legpotensebb gazdaságának számító távol-keleti országban 1995 és 2013 között kisebb szünetekkel folyamatosan csökkentek az árak (2009-ben volt, hogy éves 2 százalékos ütemben), amit a szigetország jegybankja hatalmas gazdaságélénkítő csomagokkal sem tudott megállítani. 1998-ban „csak” 16 ezer milliárd jent (ez mai árfolyamon egy teljes évnyi magyar GDP) pumpáltak a gazdaságba, és 2006- ig nullán tartották az irányadó kamatokat, hogy beinduljon végre a növekedés. Inkább kevesebb, mint több sikerrel, ugyanis az egymást követő negyedévekben átlagosan legfeljebb stagnálást sikerült elérni.

Kína: „hab a tortán”

Szerencsére itthon jobb a helyzet. Japánban ugyanis az elhúzódó deflációnak strukturális okai voltak: az alacsony kamatlábon egyre több céget hitelező bankok ügyfelei közül mind több vált fizetésképtelenné, ezek adósságának újrastrukturálására pedig a hitelintézetek újabb kölcsönöket nyújtva még inkább elmélyítették a bajt. Ez persze bankcsődökhöz vezetett, a lakosság pedig – nehogy bent ragadjanak a megtakarításai – betétek helyett inkább állampapírokba fektetett. A csökkenő banki források miatt viszont a bankok egy idő után már csak kevesebb hitelt tudtak folyósítani. Egyre kevesebb pénz keringett a gazdaságban, ami – a változatlan árumennyiség mellett – tovább csökkenő árakhoz vezetett. Már csak a „hab volt a tortán”, hogy az akkoriban Kínából tömegével érkező olcsó áruk még egyet taszítottak a japán árszínvonalon.

Hasonló, de mégsem az

Magyarországon ugyan a kínai dömpingárutól a bankbetétből állampapírba (és befektetési alapokba) vándorló forint százmilliárdokig több, az előbb felsorolt építőkocka is megtalálható, ám a helyzet sokkal jobb. Elsősorban azért, mert az árcsökkenést átmeneti állami szabályozás idézte elő és a rezsicsökkentésen kívül olyan külső tényezők segítették, amelyek hatása szintén nem tartós. Ilyen például az élelmiszerek árcsökkenése: az áprilisi inflációs jelentés szerint például a liszt 20 százalékkal olcsóbb, mint 12 hónappal azelőtt – köszönhetően a tavalyi, nagyon jó gabonatermésnek. Az üzemanyagok ára 2013 januárja óta esik, hiszen az olaj az ukrán és az iráni geopolitikai feszültségek ellenére sem drágult. Valószínűleg az általános árszínvonalat csökkentő egyik tényező sem marad fenn örökké, és akkor az infláció is visszatér a normális kerékvágásba, ami valójában ma is közelebb áll az ilyen „ársokkokat” kiszűrő – jelenleg 3,4 százalékos éves drágulást mutató – maginflációs mutatóhoz.

Magyarország jobban teljesít?

Magyarországon tehát az árak csökkenése nem okozta a gazdaság megtorpanását, hanem növekedéssel járt – ezt támasztja alá a kiskereskedelmi forgalom áprilisi kiugró, 6,6 százalékos bővülése, miközben a döntően állampapírokba és befektetési alapokba (!) áramló megtakarítások szintje is emelkedett. A negatív infláció ugyanakkor várhatóan nem marad meg hosszú távon: a „Nyugathoz” való fokozatos felzárkózás miatt egész Közép- Kelet-Európában emelkedő bérekkel és árakkal lehet számolni. Ez pedig hosszabb távon egyidejű bér- és ároldali inflációs nyomást is jelent.
Az euróövezet perifériális részén azonban már aggasztóbb a helyzet. Portugáliában harmadik hónapja negatív infláció mellett a GDP váratlanul csökkent (–0,6%), és hasonló a helyzet Olaszországban (0,5% infláció vs. –0,1% GDP), valamint Görögországban (–2%/–0,9%). Ezért a befektetési tanácsadók is a portfóliók átrendezését javasolják: deflációs időkben érdemes kicsit nagyobb súlyt helyezni a fix hozamú államkötvényekre, valamint a stabil osztalékot fizető részvényekre.

A hónap alapja
Fidelity Globális Inflációkövető Kötvény Alap

Az alapot – 2008-as indulásától – a 17 éve a Fidelitynél dolgozó Andy Weir kezeli. Az elmúlt hat év alatt az alap mintegy 900 millió eurós kezelt állományra tett szert. Ez meggyőző teljesítményének és az inflációval szemben nyújtott védelmének köszönhető. Az alap kezelése a Fidelity aktív filozófiáját és fix hozamú befektetésekre összpontosító megközelítését követi. Ez csapatmunka alapú, de a portfóliómenedzser vezetésével a többféle diverzifikált befektetési pozíció kombinációjával elért, a kockázathoz mérten vonzó hozamok elérését célozza meg a házon belüli alapvető hitelkockázati kutatás, a kvantitatív modellezés és a specializálódott kereskedők tanácsadásának támogatásával.

Befektetési érvek

  • Jelenleg az egyik legalulértékeltebb kötvénykategória
  • Az inflációs félelmek lassan újra előtörhetnek
  • Előkelő helyezés a kategóriában
  • 100-150 kötvényből álló diverzifikált portfólió
  • Rugalmas duration menedzsment (+/– 2,5 év)

Jogi nyilatkozat

„A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1068 Budapest, Benczúr utca 44., felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendők arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja, és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu. ”

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás