Arculati elemek / logok
[vc_single_image image=”5946″ img_size=”full”]

Árt vagy használ az árcsökkenés?

Rég látott esemény okozott meglepetést a magyar gazdaság mostanában unalmasnak egyáltalán nem nevezhető forgatagában a közelmúltban: idén áprilisban ugyanis – 46 év után először! – nem nőttek, hanem csökkentek a fogyasztói árak. A mindössze 0,1 százalékos általános áresés, amit a KSH a szezonális hatások kiszűrésére a megelőző év hasonló időszakának átlagos árszínvonalához viszonyítva mért,az 1968-as új gazdasági mechanizmus óta nem látott „csoda”. Érdekes, hogy csakúgy, mint akkor, most is állami közbeavatkozás – ezúttal a rezsicsökkentés – tette „mínuszossá” az inflációt.
[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image image=”4812″ img_size=”full” animate=”afc”]

Lefelé tartó spirál

Ám az árak csökkentése kétélű fegyver: veszélyes tendenciát indíthat el, és ma már egyre többen aggódnak miatta Európában és világszerte egyaránt. A hétköznapi ember persze érthetően örül, amikor a boltokban hónapról hónapra olcsóbb árukkal találkozik, és a fizetése egyre többet ér. De a közgazdászkörökben „defláció” néven ismert folyamat könnyen negatív spirálba taszíthatja a gazdaságot: az árcsökkenés hatására a lakosság (de akár a vállalati szektor is) elodázhatja a vásárlásait, ezért a boltokban felhalmozódnak az eladatlan készletek; erre pedig a gyártó- és szolgáltató cégek nem is válaszolhatnak mással, mint leépítéssel.
Munkanélküliség, csökkenő lakossági vásárlóerő, újabb eladhatatlan árutömeg – és kész is a lefelé tartó spirál.

15 év stagnálás

Magyarországon persze egyelőre nem kell tartani attól a rémálomtól, ami – hasonló okok miatt – az 1990-es évek elejétől, bő egy évtizeden át Japánt sújtotta. A világ máig egyik legpotensebb gazdaságának számító távol-keleti országban 1995 és 2013 között kisebb szünetekkel folyamatosan csökkentek az árak (2009-ben volt, hogy éves 2 százalékos ütemben), amit a szigetország jegybankja hatalmas gazdaságélénkítő csomagokkal sem tudott megállítani. 1998-ban „csak” 16 ezer milliárd jent (ez mai árfolyamon egy teljes évnyi magyar GDP) pumpáltak a gazdaságba, és 2006- ig nullán tartották az irányadó kamatokat, hogy beinduljon végre a növekedés. Inkább kevesebb, mint több sikerrel, ugyanis az egymást követő negyedévekben átlagosan legfeljebb stagnálást sikerült elérni.

Kína: „hab a tortán”

Szerencsére itthon jobb a helyzet. Japánban ugyanis az elhúzódó deflációnak strukturális okai voltak: az alacsony kamatlábon egyre több céget hitelező bankok ügyfelei közül mind több vált fizetésképtelenné, ezek adósságának újrastrukturálására pedig a hitelintézetek újabb kölcsönöket nyújtva még inkább elmélyítették a bajt. Ez persze bankcsődökhöz vezetett, a lakosság pedig – nehogy bent ragadjanak a megtakarításai – betétek helyett inkább állampapírokba fektetett. A csökkenő banki források miatt viszont a bankok egy idő után már csak kevesebb hitelt tudtak folyósítani. Egyre kevesebb pénz keringett a gazdaságban, ami – a változatlan árumennyiség mellett – tovább csökkenő árakhoz vezetett. Már csak a „hab volt a tortán”, hogy az akkoriban Kínából tömegével érkező olcsó áruk még egyet taszítottak a japán árszínvonalon.

Hasonló, de mégsem az

Magyarországon ugyan a kínai dömpingárutól a bankbetétből állampapírba (és befektetési alapokba) vándorló forint százmilliárdokig több, az előbb felsorolt építőkocka is megtalálható, ám a helyzet sokkal jobb. Elsősorban azért, mert az árcsökkenést átmeneti állami szabályozás idézte elő és a rezsicsökkentésen kívül olyan külső tényezők segítették, amelyek hatása szintén nem tartós. Ilyen például az élelmiszerek árcsökkenése: az áprilisi inflációs jelentés szerint például a liszt 20 százalékkal olcsóbb, mint 12 hónappal azelőtt – köszönhetően a tavalyi, nagyon jó gabonatermésnek. Az üzemanyagok ára 2013 januárja óta esik, hiszen az olaj az ukrán és az iráni geopolitikai feszültségek ellenére sem drágult. Valószínűleg az általános árszínvonalat csökkentő egyik tényező sem marad fenn örökké, és akkor az infláció is visszatér a normális kerékvágásba, ami valójában ma is közelebb áll az ilyen „ársokkokat” kiszűrő – jelenleg 3,4 százalékos éves drágulást mutató – maginflációs mutatóhoz.

Magyarország jobban teljesít?

Magyarországon tehát az árak csökkenése nem okozta a gazdaság megtorpanását, hanem növekedéssel járt – ezt támasztja alá a kiskereskedelmi forgalom áprilisi kiugró, 6,6 százalékos bővülése, miközben a döntően állampapírokba és befektetési alapokba (!) áramló megtakarítások szintje is emelkedett. A negatív infláció ugyanakkor várhatóan nem marad meg hosszú távon: a „Nyugathoz” való fokozatos felzárkózás miatt egész Közép- Kelet-Európában emelkedő bérekkel és árakkal lehet számolni. Ez pedig hosszabb távon egyidejű bér- és ároldali inflációs nyomást is jelent.
Az euróövezet perifériális részén azonban már aggasztóbb a helyzet. Portugáliában harmadik hónapja negatív infláció mellett a GDP váratlanul csökkent (–0,6%), és hasonló a helyzet Olaszországban (0,5% infláció vs. –0,1% GDP), valamint Görögországban (–2%/–0,9%). Ezért a befektetési tanácsadók is a portfóliók átrendezését javasolják: deflációs időkben érdemes kicsit nagyobb súlyt helyezni a fix hozamú államkötvényekre, valamint a stabil osztalékot fizető részvényekre.

Magyar Infláció

[vc_single_image image=”4811″ img_size=”full” img_link_large=”yes”][vc_single_image image=”4813″ img_size=”full”]
[vc_separator icon=”globe”]

Amerikai Tőzsde

Túlzott az optimizmus – figyelmeztet az amerikai tőzsdék indokolatlanul magas árfolyamára egyre több tőzsdeguru. A tőzsdeindexek sosem látott magasságokban vannak, és napról napra dőlnek meg a történelmi rekordok. Az optimizmus ugyanakkor közel sem indokolt. Egyrészt a volatilitás (az árfolyamok gyakori ingadozása) alacsony, márpedig a tapasztalatok szerint ez trendfordulót jelez. Másrészt a makrogazdasági folyamatok is vegyes képet mutatnak. Az infláció áprilisban 2 százalékra nőtt (februárban még csak 1,1 százalék volt), a pénzromlást megelőző kamatemelés ugyanakkor a gazdasági növekedés megtorpanását hozhatja. Az árfolyamok pedig azonnal eséssel reagálnának, melynek mértéke a mostani emelkedéssel megegyező nagyságrendű lenne. További probléma a geopolitikai helyzet: az amerikai–orosz viszony talán a hidegháború óta nem volt annyira ellenséges, mint napjainkban. Az ukrán konfliktus kapcsán Barack Obama amerikai elnök fellépése talán nem elég erélyes, és ez egyre bátrabb orosz lépéseket hozhat.

Euróövezet

A technikailag a lehető legalacsonyabb szintre, 0,15 százalékra csökkentette a hitelekre, a betétekre és a kötvényekre is irányadó kamatlábát az Európai Központi Bank. A bankok jegybanki forrásokért fizetett kamata, amely továbbgyűrűzik a teljes bankrendszeren, elvben tovább is csökkenhet, ám az eurós betétekre vagy a legbiztonságosabbnak tartott rövid lejáratú német államkötvényekre fizetett hozamok ezzel már a negatív tartományba esnek. Azaz a futamidő végén garantáltan kevesebbet kapnak vissza a befektetők, mint amennyi tőkét elhelyeztek az említett konstrukciókban. Az alacsony kamat bünteti a megtakarítást (a pénz ezért valószínűleg szívesebben vándorol majd a reálgazdaságba), olcsó hitellel bátorítja a beruházást és a fogyasztást, és az alacsony kamat az euró gyengülését és az export-versenyképesség javulását vetíti előre, ám azt is mutatja, hogy az európai gazdasági növekedés igencsak gyenge lábakon áll. Utóbbi kérdésessé teszi a részvénypiaci erősödést, míg a kötvények felértékelődésére az alacsony kamat miatt nincs sok esély.

India

Ismét a külföldi befektetők kedvence lehet az indiai tőzsde – véli egyre több elemző és befektetési bankár. Az 563 millió voksoló által megszavazott, a világ második legnépesebb, és tizedik legnagyobb gazdaságát irányító hindunacionalista Narendra Modi megválasztását megelőzően Indiába már tavaly is tekintélyes mennyiségű külföldi tőke áramlott, ám a 2013-as 20 milliárd dollárnál (4500 milliárd forint) idén jóval nagyobb volumen is érkezhet. Az export erős lábakon áll, a fő piacok közül az Egyesült Államok gazdasága erősödik, de az euróövezet is stabil. Nem csoda, hogy a kivitelorientált dél-ázsiai ország hivatalos tőzsdeindexe hatéves csúcsra emelkedett. A reál GDP növekedési üteme a legutolsó adatok alapján is impozáns (4,6 százalék), ám a számítások szerint a 6 százalékos ráta eléréséhez is minden adott, ez pedig a 7 százalék körüli inflációt is számításba véve összesen 13 százalékos nominális bővülésnek felel meg. A vállalati nyereségek éves növekedési ütemét 20-25 százalékra becsülik, és ez alapján – rúpiában számolva – hasonló felértékelődés jöhet a tőzsdén is. Azonban ha a globális részvényindexek a jövőben csökkenésbe fordulnának, annak hatása alól az indiai tőzsde sem tudja majd kivonni magát.

[vc_single_image image=”4831″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”4832″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”4833″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]jó növekedési kilátások
várható dollárerősödés[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]egységesülő monetáris politika
növekvő esély a mennyiségi lazításra[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]új kormány
fiatal társadalom
strukturális reformok várhatók
növekvő népesség és belső piac[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”Iconbox Title”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”Iconbox Title”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-up” iconpos=”left” title=”Iconbox Title”]Enyhe pozitív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]átlag feletti értékeltség
várható likviditáscsökkenés
gyengélkedő munkaerőpiac[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]gyenge tagállamok
államonként eltérő gazdaságpolitika
kedvezőtlen értékeltség[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]elmaradott intézményrendszer
korrupció, bürokrácia[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Kína

Vannak még tartalékok a világ legnagyobb gazdaságában, ami újabb és újabb indokot szolgáltathat a világ nagy nyugdíjalapjainak és befektetési bankjainak, hogy még feljebb nyomják a tőzsdei részvények árfolyamát. Legutoljára a napelembizniszben, amelyben az Egyesült Államok éppen most tervezi a vámok növelését a kínai gyártók olcsó termékeire. A távol-keleti konkurencia gyakorlatilag ellehetetleníti a tengerentúli gyártókat. Ugyan az amerikai kormány már korábban is „büntette” a kínai importot, ám a szabályozást eddig különféle trükkökkel (például bizonyos összetevők gyártásának Tajvanra helyezésével) ki lehetett játszani. A napelemágazat persze csak egy a sok közül, amelyiknek következtében az áprilisi adatok szerint 16 százalékkal nőtt az USA Kínából származó importja. Amerika importja ugyanebben a hónapban 47 milliárd dollárral haladta meg a kivitelt. A romló fizetési mérleg elsősorban az amerikaiak növekvő autó- és mobiltelefon-vásárlási kedvének számlája írható.

Oroszország

Az év eleji nagymértékű áresés után májusban jelentősen drágultak az orosz tőzsdék, így a korábban jósolt áremelkedés a vártnál is gyorsabban történt. Májusban az orosz tőzsdei társaságok átlagos árfolyamváltozását mutató MICEX tőzsdeindex 9,65 százalékot erősödött, és megelőzte ezzel a szintén jól teljesítő indiai, török, kínai, amerikai vagy német börzéket. A jövővel kapcsolatos kilátások egyelőre bizonytalanok, többek közt olyan tényezők befolyásolják majd, mint a következő évekre jósolt orosz–amerikai „gázháború”. A világgazdaság átlagos ütemét jócskán felülteljesítő ázsiai gazdaságoknak szállított energia óriási üzlet, a vevőkért folytatott harc – amelybe az észak-afrikai országok és Ausztrália is bekapcsolódik – jelentős mértékű áresést hozhat. A cseppfolyós állapotban szállított földgáz (LNG) eladási ára Japán vonatkozásában ez év februárja és májusa közt 25 százalékkal mérséklődött, míg a májusi kínai szállítmányok Oroszországból újabb 25 százaléknyi diszkonttal keltek el.

Nyersanyag

Az előrejelzések szerint az idén csökkenhet az ipari fémek iránti kereslet növekedésének üteme, ami további áresést generálhat. A WorldSteel nemzetközi szakmai szervezet előrejelzései szerint a tavalyi 3,6 százalék után idén csak 3,1 százalékkal nőhet a felhasználás, és 2015-re is csak kicsivel többet, 3,3 százalékos bővülést jósolnak. Az elsődleges „ok” Kína, mely a 2013-as 6,1 százalék után 2014-ben kevesebb mint feleennyivel növeli csak az ipar által legnagyobb mértékben felhasznált fém feldolgozását, és ez az arány a rá következő évben tovább csökken 2,7 százalékra. De hasonló tendenciát mutat a többi fejlődő ország is, ami azt jelenti, hogy a világgazdasági növekedés motorjának számító nagy országok gazdasági lendülete csökken. Ez összhangban van a legnagyobb acélfelhasználó ország, Kína gazdasági növekedésének trendjével: míg a kilencvenes évek elején még 14,2 százalékos GDP-növekedésre is volt példa, addig ez mára 7,4 százalékosra csökkent.

[vc_single_image image=”4848″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”4850″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”4849″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]magas növekedés
óriási belső piac
gyors központi akaratérvényesítés
kedvező értékeltség[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]átlagos értékeltség[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]javuló rövid távú makrogazdasági
kilátások[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]megbízhatatlan statisztikák
dráguló munkaerő
elöregedő társadalom
túlzott beruházások[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]jelentős emelkedés a közelmúltban
geopolitikai kockázat
romló nemzetközi megítélés
külföldi tőkére utaltság
magas korrupció[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]csökkenő GDP-növekedés Kínában
negatív „roll yield”
magas korreláció a fejlődő piaci
részvényekkel[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-up” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe pozitív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Brazília

A focivébé közeledtével a brazil tőzsde is felértékelődött: március közepétől az irányadó BOVESPA index 20 százalékos emelkedése jól mutatja a befektetők optimizmusát. A világ egyik legnézettebb közvetítésének további közvetlen és közvetett gazdasági hatásai azonban nem egyértelműek. A sportesemény egyrészt komoly lehetőségeket rejt: a világbajnokságot övező infrastrukturális beruházásokból, repülőtér-bővítésekből, telekommunikációs és közlekedési fejlesztésekből a nagyvárosok profitálnak a jövőben is, és a brazil vállalatok külföldi ismertségét, ezzel pedig exportesélyeit is növelik a világméretű promóciók és a közvetítések. Ugyanakkor ezeket az esélyeket érdemes összevetni a ténylegesen felmerülő költségekkel. Ráadásul a hazánkban is kényes témának számító stadionépítések 10,5 milliárd dolláros beruházása döntően állami pénzből valósul meg, ez pedig jelentős forrásokat von el a brazil gazdaság és társadalom más szereplőitől.

Arany

Csökkent az iparban felhasznált arany mennyisége 2014 első negyedévében a World Gold Council szervezet statisztikái szerint. Ez év első három hónapjában mindössze 99 tonnára volt kereslet, míg a 2013-as esztendő megegyező időszakában még 104,9 tonnányit szívott fel az ipar. Az átlagosan 4 százalékos visszaesés arányosan sújtotta mind az elektronikai, mind a fogászati ipart. A befektetési célú aranyvásárlásnál is csökkenést mértek, elsősorban a különféle aranyérmék és -rudak iránti korábbi rajongás mérséklődött. A visszaesés ezekben a kategóriákban 33–54 százalék között mozgott, míg a központi jegybankok vásárlásai 6 százalékkal csökkentek a megelőző év hasonló időszakához képest. Kicsit árnyalja a képet, hogy a tartalékaikat feltöltő nemzeti bankok már 13. negyedéve nettóvásárlók, valamint az is, hogy az ékszerek iránti kereslet – ha csekély mértékben is – nőtt. Kínában például 10 százalékkal, ami a 2013-ban az első számú piaccá vált, hatalmas értékesítési potenciállal rendelkező 1,38 milliárd lakosú országtól jó jel.

Magyar Tőzsde

Jelzésértékű, hogy Budapest helyett Londont választotta 200 millió dolláros (44 milliárd forintos) tőzsdei részvény kibocsátása színhelyéül a Budapestről indult Wizzair diszkont légitársaság. Újabb pofon a magyar börzének, de a döntés érthető, hiszen a világ egyik nagy pénzügyi központjában a potenciális jegyzők viszonylag könnyen becserkészhetők, és a londoni parketten az elérhető kibocsátási ár is magasabb. A hazai részvénypiac azonban – a májusi kimagasló 11 százalékos drágulás ellenére – csak stagnál. A magyar részvények a magyar kisbefektetők terepének számítanak, az adásvételek döntő többsége pedig az OTP Bank-papírokra korlátozódik. A legnagyobb hazai pénzintézet (amelyik tehát a legnagyobb likviditással rendelkezik) ekkora túlsúlya viszont kissé paradox a pénzügyi szektort sújtó különadók és a devizahitelesek adósságrendezésének kormányzati taktikázása miatt.

[vc_single_image image=”4861″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”4860″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”4862″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]átlagos értékeltség
fejlett tőkepiac
a focivébé aktuális „sales story”[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]infláció elleni védelem, értékőrzés
„menedék” befektetés
kormányoktól független érték[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]javuló makrogazdasági adatok[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]nemzetközi/geopolitikai kockázatok
strukturális gazdasági problémák[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]rövid távú spekulatív ármanipuláció
nem fizet kamatot
enyhén túlértékelt[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]magas értékeltség
kiszámíthatatlan gazdasági környezet
alacsony forgalom, kevés „sztori”[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Lengyelország

A várakozásoknál kissé jobban alakult Lengyelország első negyedéves GDPstatisztikája, a 3,4 százalékos látványos növekedési ütem mögött meghúzódó folyamatok azonban ellentmondásosak. A 2013 első negyedévéhez képest 3,4 százalékos növekedés elsősorban a belső kereslet erősödésének köszönhető. A fontos partnernek számító Oroszország gazdaságának feltételezett lassulása Varsóra is hatással lesz. A beruházások 12 hónap alatt 10,7 százalékkal nőttek (a tavalyi utolsó negyedévben mindössze 2 százalékos volt a bővülés), a befektetések zömét ugyanakkor uniós strukturális alapok finanszírozták. A hitelállomány viszont alacsony, csakúgy, mint a vállalatok készpénzállománya. A közvetlen külföldi tőkeberuházás alig-alig csordogál, az export pedig negyedévről negyedévre kiugró mértékben ingadozik. A következő évekre jósolt 4 százalék körüli növekedésben nagy szerepe lehet az exportnak, a lengyel vállalkozások külföldi értékesítése idén és 2015-ben is 10 százalék körüli mértékben nőhet.

Olaj

A kínálathoz képest csökkenő kereslet áshatja alá az olaj világpiaci árát a jövőben. A világgazdaság vártnál szolidabb növekedése miatt elsősorban a világ 34 legfejlettebb gazdaságát (köztük Magyarországot is) tömörítő OECD-tagországok kereslete mérséklődött, míg az azon kívüli államoké (idetartozik Kína és Oroszország is) növekedett. Igaz, az utóbbiaké is egyre kisebb mértékben, ami egybevág a fejlődő országok növekedési dinamikájának mérséklődésével. Igaz ez a világgazdaság eddigi motorjának számító távol-keleti térségre is: Kínában például évek óta stagnál a felhasználás, de hasonló a helyzet Dél-Koreában, a középamerikai Mexikóban vagy Közép-Kelet- Európában is. A kínálat ugyanakkor stabil, bár a híres közel-keleti olajkartell, a bécsi székhelyű, a világtermelés 40 százalékát adó országokat tömörítő OPEC többé-kevésbé sikeresen képes összehangolni kínálatát a mindenkori igényekkel. A háborús újjáépítésén dolgozó Irak, a kartellen kívüli USA, Kanada, Brazília növekvő kitermelése az árstabilitáshoz szükséges arány eltolódását, vagyis az olaj árának lefelé csorgását eredményezi.

Fejlett Piaci Kötvény

A tengerentúlon a 2 százalékra emelkedő infláció indította be a kamatemelési félelmeket, és szinte pillanatok alatt 2,65 százalékra emelte a 10 éves amerikai állampapírok éves hozamát. Európában pedig a gyakorlatilag „nulla” kamat miatt nincs sok esély, hogy az eurós államkötvények további hozamcsökkenése a papírok, illetve az azokat tartó alapok felértékelődéséhez vezessen. A globális kötvénypiac tehát az óceán túlpartján és az „öreg kontinensen” is egyre kevésbé számít jó befektetési célpontnak. Ráadásul az elmúlt évek egyik leggyümölcsözőbb invesztíciójának bizonyult vállalati kötvényekből is úgy tűnik, elfogyott a lendület. Ezek az állampapíroknál magasabb nyereséget kínáló értékpapírok ugyanis, amint az irányadó hozamok lefelé indultak, jelentős többlethozammal ajándékozták meg tulajdonosaikat. Ám éppen a nagy népszerűség miatt ezek a kötvények is gyorsan megdrágultak, ezért mára már elveszett a kamatelőny nagy része, és ezzel a felértékelődési potenciál is. A kötvényeket kibocsátó amerikai vállalatok például még 2011 végén is kénytelenek voltak 8 százalékpont felárat fizetni az óvatos befektetőknek, bár addigra ez a különbség már kevesebb mint 3 százalékpontra csökkent.

[vc_single_image image=”4892″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”4893″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_single_image image=”4891″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afc”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]átlagos értékeltség
fejlett tőkepiac
alacsony eladósodottság[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]geopolitikai kockázatok
jól működő árkartell[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]lassú gazdasági növekedés
magas meredekség[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]nemzetközi/geopolitikai kockázatok
oroszellenes diplomácia[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]csökkenő ütemű GDP-növekedés és kereslet
magas korreláció a fejlődő piaci részvényekkel[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]fenntarthatatlanul alacsony kamatszint
inflációs kockázatok a pénznyomtatás miatt
kedvezőtlen adósság/GDP dinamika[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

A hónap alapja
Fidelity Globális Inflációkövető Kötvény Alap

[vc_single_image image=”5955″ img_size=”full”]
[vc_separator type=”invisible”]

Az alapot – 2008-as indulásától – a 17 éve a Fidelitynél dolgozó Andy Weir kezeli. Az elmúlt hat év alatt az alap mintegy 900 millió eurós kezelt állományra tett szert. Ez meggyőző teljesítményének és az inflációval szemben nyújtott védelmének köszönhető. Az alap kezelése a Fidelity aktív filozófiáját és fix hozamú befektetésekre összpontosító megközelítését követi. Ez csapatmunka alapú, de a portfóliómenedzser vezetésével a többféle diverzifikált befektetési pozíció kombinációjával elért, a kockázathoz mérten vonzó hozamok elérését célozza meg a házon belüli alapvető hitelkockázati kutatás, a kvantitatív modellezés és a specializálódott kereskedők tanácsadásának támogatásával.

[vc_separator type=”invisible”]

Befektetési érvek

  • Jelenleg az egyik legalulértékeltebb kötvénykategória
  • Az inflációs félelmek lassan újra előtörhetnek
  • Előkelő helyezés a kategóriában
  • 100-150 kötvényből álló diverzifikált portfólió
  • Rugalmas duration menedzsment (+/– 2,5 év)
[vc_single_image image=”5954″ img_size=”full” img_link_large=”yes” animate=”afr”]
[vc_separator icon=”globe”]

Jogi nyilatkozat

„A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1068 Budapest, Benczúr utca 44., felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendők arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja, és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu. ”

Menü

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a QUANTIS Holding Zrt. és leányvállalatai a járványveszély csökkentése, illetve ügyfeleink és munkatársaink egészségének megóvása érdekében 2021. március 8-tól visszavonásig zárva tartja 1068 Budapest, Benczúr utca 44. alatti ügyfélszolgálati irodáját.

A személyes ügyfélfogadás visszaállításáig, megkereséseiket a QUANTIS Contact Centerének telefonszámán +36 1 462 2200, faxszámán: +36 1 462 2299, illetve e-mail-címén ugyfelszolgalat@quantis-group.com fogadjuk.

Irodánk kizárólag a postai küldemények átvétele és feldolgozása céljából tart ügyeletet.

Megértésüket és együttműködésüket nagyon köszönjük!

Tisztelettel:
Ertl Pál
Vezérigazgató
QUANTIS Holding Zrt.
Budapest, 2021. 03. 04.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás