Krími krimi

A hosszú távú növekedési kilátásokat tekintve akár az évtized üzletét is nyélbe ütheti, aki az orosz tőzsdére voksol.

Az Ukrajnával szembeni katonai fellépés hírére ugyanis szinte napok alatt 25 százalékot esett az orosz tőzsde, és 10 százalékkal értékelődött le a rubel –amerikai dollárral szemben számolt– árfolyama. Az orosz részvények átlagos árfolyam mozgását mérő, az év elején még 1400 ponton járó RTSI mutató március közepére 1100 pontra esett. Nem kímélt olyan óriásvállalatokat sem, mint a Gazprom energiamogul, melynek papírja 150 rubelről 120 rubelre, illetve, a magyarországi Volksbankot nemrégiben megvásárló Sberbankot, melynek kurzusa a londoni tőzsdén 12 dollárról 8 dollárra zuhant. Az orosz jegybank csak hirtelen- nagymértékű kamatemeléssel tudta stabilizálni a piacokat (5,5 százalékról 7 százalékra emelte az irányadó alapkamatot).

battleship

Márpedig Oroszország gazdasági potenciálja ennél jóval magasabb értékeltséget sugall. Az Ukrajna legdélebbi régiójának számító, jelentős hányadban oroszok lakta Krímfélsziget rövid időn belüli orosz megszállása a nyugati világ ellenkezését váltotta ki, és szinte azonnali szankciókkal sújtották Oroszországot. Ám a viszonylag enyhe „bűntetésnél” – az Egyesült Államok 7, az Európai Unió összesen 21 érintett orosz és krími politikus vízumát vonta vissza, és befagyasztották bankszámláikat is – komolyabb aggodalmat váltott ki, hogy a külföldi befektetők igen jelentős mértékű tőkét vonnak majd ki Oroszországból. Hasonló módon, mint 2008-ban, amikor Oroszország Grúziával keveredett összetűzésbe Dél-Oszétiában. Akkor rekord mértékű, 130 milliárd dollárnak (28 ezer milliárd forintnak, azaz majdnem egy teljes év magyar GDP-nek) megfelelő összeget vontak ki szinte napok alatt az agressziót hivatalosan az oszétok védelmében megindító országból.

A háborúnak a bizalomvesztésen kívül ráadásul óriási költségei is vannak, a meglehetősen fejletlen Krím visszacsatolása és segítése is drága. A Krím Oroszország számára geopolitikai szempontból fontos: az orosz flotta Fekete-tengerre való kijutásáért már 1853-56 között hadra keltek, – akkor a Török Birodalom ellen, – a nevezetes krími háborúban.
A mostani hadakozás közvetlen költségei, melyek – becslések szerint – az orosz GDP legfeljebb fél százalékára rúghatnak, természetesen nem jelentenek terhet a szocsi téli olimpiára 50 milliárd dollárt költő orosz kormányra. A 2013-ban 80 milliárd dollárra rúgó közvetlen külföldi tőkebefektetések elapadása azonban már komolyabb következményekkel járhat a következő évek növekedésére.

Csakúgy, mint a külkereskedelem korlátozása (a 600 milliárd dolláros éves export jelentős hányada energiahordozó). Egy esetleges embargó egyébként meglehetősen complex hatással járna, mivel Oroszország az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere az USA és Kína után, ráadásul a kontinens legnagyobb energia szállítója. Az oroszországi közvetlen tőkebefektetéseknek pedig a 75 százaléka származik Európából, így olyan nagyvállalatok is szenvednének a hatásaitól, mint a brit British Petrol, mely a Rosneft olajvállalat egyik legnagyobb részvényese, vagy a dán Carlsberg sörgyár, melynek 10 üzeme is megtalálható Oroszországban.
Ugyanakkor Oroszország gazdasága alapvetően jól áll, legalábbis jobban, mint a fejlődő országok többségéé. Míg azok javarészt magas külső adóssággal és fizetési-mérleg-deficittel küzdenek (mint Törökország, Brazília vagy éppen India), addig Oroszország teljes államadóssága kevesebb, mint a GDP 10 százaléka (ezzel a legjobb teljesítményt nyújtja a világ vezető, G8-nak nevezett hatalmai közül) és a legfrissebb adatok alapján 4,7 milliárd dolláros szufficittel rendelkezik.

Kevésbé sérülékeny tehát például az olyan globális külső hatásokkal szemben is, mint az elmúlt hónapokban egyre többet emlegetett amerikai „tapering”, azaz a gazdaságélénkítő program csökkentése, vagy egyenesen megszűntetése. Az ugyanis jelentős tőkekivonással járna, elsősorban a fejlődő piacokról, amelyek az elmúlt években a legnagyobb haszonélvezői voltak a szinte korlátlan pénzbőségnek. A sérülékenyebb fejlődő országok pedig könnyen bajba kerülnének a nagyobb összegű pénzkivonás hatására.

A kedvezővé vált makrogazdasági helyzet épp mostanra ért be annyira, hogy Oroszország komolyan felkeltette a nemzetköz befektetők érdeklődését. A kedvező értékelés – ami a mostani árfolyam eséssel még alacsonyabbá, azaz csábítóbbá vált – okán az orosz börze még vonzóbb befektetési lehetőséget rejt. Jelenleg a világ 8 legolcsóbb részvénypiaca közöt említik, többek közt Magyarországgal és Törökországgal együtt.

A következő évekre vonatkozó növekedési előrejelzések alapján pedig ennél jóval magasabb árazás lenne indokot. A PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó cég előrejelzése szerint a tavalyi 1,6 százalék után idén 2,2 százalékos, jövőre 2,9 százalékos GDP-bővüléssel lehet majd számolni. A 2016–2020 közötti időszakra még ennél is magasabb, átlagosan eves 3,8 százalékos lehet a növekedés. Utóbbi nemcsak Németországénál, de az Egyesült Államokénál is magasabb.

A QUANTIS Alpha értékelése

Erős pozitív kilátás

JOGI NYILATKOZAT

„A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1068 Budapest, Benczúr utca 44., felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének elomozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendőek arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu.”

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás