A dollár „jobban teljesít”

Érdemes a megtakarítások egy részét külföldi valutában tartani. Az amerikai dollár erősödése például egyre valószínűbb: 2017-re akár egy az egyben is válthatják az euróval.

Jó tíz évvel ezelőtt láthattuk utoljára, amit most a neves amerikai Goldman Sachs befektetési bank jósol. Nevesül, hogy az amerikai dollár és az euró belátható időn belül ismét pariban lesz, azaz az uniós közös pénz egységéért csak 1 dollárt kell majd adni a jelenlegi 1,26 dollár helyett. Az amerikai nemzeti valuta erősödése a jelenlegi világgazdasági helyzetben előre borítékolható, az euróval szembeni keresztárfolyamot ugyanis a két ország pénzügyi-gazdasági helyzetének összevetése alakítja. Mint ahogy a múltban is: az 1999- es hivatalos bevezetésekor a felfokozott várakozások övezte euró például gyorsan vesztett értékéből az 1861 óta létező dollárral szemben. A 2008–2009-es, később nemzetközivé terebélyesedő pénzügyi válság idején viszont az euró egészen 1,6 dollárig erősödött, mára azonban 1,3 dollárnál is kevesebbet indokol a befektetők szerint a két ország (megítélése) közti különbség.

A dollárerősödésnek elsősorban fundamentális okai vannak, bár a dollár euróval való összehasonlításánál érdemes hangsúlyozni a amerikai fizetőeszköz fő tartalékvaluta szerepét is. Népszerűsége közel sem véletlen: a napi 5300 milliárd dolláros forgalmával (a New York-i tőzsdén naponta „mindössze” 30 milliárd dollárnyit tesz ki a részvények adásvétele) a világ legnagyobb parkettjének számító bankközi devizapiacon a kereskedés 85 százalékát adják a dollárüzletek.

A dollárerősödésnek elsősorban fundamentális okai vannak, bár a dollár euróval való összehasonlításánál érdemes hangsúlyozni a amerikai fizetőeszköz fő tartalékvaluta szerepét is. Népszerűsége közel sem véletlen: a napi 5300 milliárd dolláros forgalmával (a New York-i tőzsdén naponta „mindössze” 30 milliárd dollárnyit tesz ki a részvények adásvétele) a világ legnagyobb parkettjének számító bankközi devizapiacon a kereskedés 85 százalékát adják a dollárüzletek.

A svájci központú Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS) adatai szerint a jegybankok valutatartalékainak még mindig 60 százaléka fekszik a „zöldhasúban”, a világ 85.000 milliárd dollárosra becsült kötvénypiacából 45 százalékos az amerikai részesedés. Az óriási likviditás miatt a dollár a befektetők és a jegybankok kedvence, ugyanis gyakorlatilag bármekkora tételt bármikor könnyedén lehet adni-venni.

Az említett paraméterek jelentős stabilitást adnak a dollárárfolyamnak, ám a devizaárfolyamokat alapvetően a gazdaságipénzügyi helyzet és a kilátások mozgatják. Ami ez utóbbiakat illeti: ahol nagyobb a növekedés, magasabbak a vállalati bevételek és nyereségek, oda szívesebben áramlik a befektetésre váró tőke. Amerika ebben jelenleg jobban teljesít: az idei második negyedévben a várakozásoknál is nagyobb, évesítve 4,6 százalékos volt a gazdaság teljesítményét mutató GDP növekedési üteme, ahogy a válság utáni kormányzati stimulusok végre felpörgették a gazdaságot. Európa ezzel szemben stagnál. Az év második három hónapjában mért nulla százalékos növekedés a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva is mindössze 0,5 százalékos emelkedés, a beruházások 0,2 százalékos csökkenése pedig baljós előjel csakúgy, mint az infláció aggasztóan alacsony szintje. A szeptemberben mért, csupán 0,3 százalékos 12 havi drágulás azt mutatja, hogy az öreg kontinens vásárlóereje drasztikusan lecsökkent.

A másik mutató, amelyik az árfolyamot mozgató befektetőket érdekli, a dollár-, illetve az euróbefektetéseken elérhető hozam, kamat nagysága. Ahol magasabb a kamat, a pénz oda vándorol. Ebből a szempontból szintén Amerikának jobb a helyzete. Először is nézzük a megtakarításokra, a hitelekre irányadó jegybanki alapkamatokat! A tengerentúlon a nagy hatalmú Federal Reserve (Fed, szövetségi jegybank) 2013 karácsonya előtt 0,25 százalékra csökkentette a jegybanktól a pénzintézeteknek adott kölcsön kamatát, míg az Európai Központi Bank (EKB) „ura”, Mario Draghi 2014 szeptemberében mérsékelte azt 0,05 százalékra éppen azért, hogy az olcsó hitellel életet leheljen a kontinens stagnáló gazdaságába. Ez a kamatkülönbség tetten érhető a befektetők kedvenceinek számító állampapíroknál is: egy ötéves futamidejű amerikai államkötvény jelenleg éves 1,69 százalékos, 10 éves társa 2,43 százalékos hozamot kínál. Ugyanezek a lejáratok Németországban azonban csak 0,15, illetve 0,92 százalékot adnak, de a rövidebb kifutású, például 2 éves német kötvények („bundok”) egyenesen negatív hozammal (–0,07) forognak. Aki ide fektet, a végén garantáltan kevesebb pénzt kap vissza, mint amennyit befizetett.

A bankközi devizapiac forgalma

Nemzetközi tartalékok megoszlása

A két térség közti különbség akkor is megmarad, ha az inflációval korrigált reálkamatlábakat nézzük. A neves PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég előrejelzése szerint az USA-ban 1,9%, Európában 1,5% lehet a pénzromlás középtávú üteme. Ráadásul a dollár javára szóló kamatelőny tovább nő majd jövőre. 2015 nyarára ugyanis a várakozások szerint megindul az amerikai kamatemelés (a beinduló gazdaságban előbbutóbb óhatatlanul áremelkedéshez vezet a sok százmilliárdnyi belepumpált állami dollár), az előrejelzések azt mutatják, hogy 2017-re már 2 százalék fölé kúszhat a jegybanki alapkamat. Körülbelül ekkorra érheti el a dollár is az európaritást, az euróövezet elhúzódó válsága miatt ugyanis inkább a rekordalacsony kamatok további csökkentése lehetséges, kamatemelés azonban semmiképp

Japán

Hiába a jen töretlen gyengülése, amely a versenyképesség javulásán át a „felkelő nap országát” újra a növekedés irányába fordítaná, a gyengülő világgazdasági kilátásokon kívül számos strukturális probléma is nehezíti a kilábalást. Közülük is az egyik legsúlyosabb a demográfia: a távol-keleti ország lakossága ugyanis öregszik, a munkaképes lakosság száma egyre csökken. Tovább rontott a helyzeten, amikor nemrégiben Abe Sinzó kormányfő a gazdaságélénkítést erősítő intézkedési csomagjában bejelentette: a nők ezentúl hosszabb szülési szabadságra lesznek jogosultak. A japán nők 70 százaléka már az első gyermek megszületése után kiesik a munkaerőpiacról, az új szabályok pedig tovább rontanak a helyzeten. Egyes becslések szerint az anyák visszaterelése a munkaerőpiacra önmagában 15 százalékkal emelné Japán bruttó hazai termékét (GDP). Miután azonban ez a szabály az apák otthon maradására nem vonatkozik, sokan máris a japán gazdaságra leadott „utolsó lövésként” értékelik.

Magyar Államkötvények

Bár a nemzeti valutában kibocsátott kötvények és a forinthitelek kamatát is meghatározó jegybanki alapkamat jelenleg rekordalacsony, mindössze 2,1 százalékos, a magyar államkötvények viszonylagosan jó befektetésnek számítanak a nemzetközi porondon. Egyrészt a 10, 15 éves futamidejű forintkötvények jelentős reálhozamot kínálnak, az átlagosan 4,5 százalékos éves hozam mellé ma 0,2 százalékos, de középtávon is csak 3 százalékra várt infláció társul. Az elmúlt egy évben a hosszú futamidejű forintállampapírok átlagos árfolyamváltozását mutató MAX index – nagyrészt a kamatcsökkentések miatt – október elején 10,5 százalékos nyereséget mutat, mely folyamatosan Magyarországon tartja a külföldi befektetési és nyugdíjalapok figyelmét. Az euróban kibocsátott kötvények hasonló mértékű felértékelődése még ennél is jobb reklám: a mérsékelt országkockázaton kívüli nyereség meghaladta a válságból kilábaló spanyol, olasz és szlovén papírokon elérhető profitot. A magyaréhoz hasonlóan jó befektetési terepnek számít az egész középeurópai térség: az átlagosan 6,9 százalékos éves hozamból hazánkon kívül Románia (+9,8%) emelkedik ki az 5 éves futamidővel.

Arany

Egyszerre több kedvezőtlen tendencia helyezi nyomás alá a sárga nemesfém árfolyamát. Egyrészt az erősödő dollár. A hosszú távon az egyik legjobb értékőrzőnek tartott arany nagy előnyeként említik ugyanis, hogy értéke nem függ egyetlen kormánytól, nemzeti valutától sem, árfolyamát ugyanakkor a világpiacon dollárban állapítják meg. Amikor tehát a dollár erősödik, a dollárban számolt aranyár is kötelezően csökken. Másrészt a részvénypiacokon már több mint egy éve tartó általános áremelkedés, amely a nyereségmaximalizáló befektetők figyelmét a geopolitikai feszültségek ellenére is elterelte a legfőbb „menedéknek” tekintett aranyról. A manapság legnagyobb vásárlónak számító Kína importja már ötödik egymásután következő hónapban csökken: az Ázsia kereskedelmi központjának számító Hongkongból júliusban már csak 22 tonna volt a kínai import, ami hároméves mélypont. Ha ez a trend tovább folytatódik, 2014-ben a világ legnépesebb országának aranykereslete mindössze 700 tonna lehet, ami 36 százalékos csökkenés a megelőző évihez viszonyítva.

Átváltoztatható kötvények

Az előre meghatározott időpontban részvényre váltható kötvények népszerűsége töretlen: az amerikai Twitter internetes társaság szeptember első napjaiban a vártnál jóval több, 900 millió dollárnyit bocsátott ki az 5 év múlva 47,5 százalékos prémium mellett részvényre váltható adósságlevelekből. Ezek az értékpapírok ugyanis egyedülálló módon képesek a részvényárak ingadozásából fakadó kockázat csökkentésére. Miközben – éppen a későbbi részvényre válthatóság miatt – tulajdonosaiknak nem kell lemaradniuk a lassan már megszokott tőzsdei „hosszról”, addig az esetleges korrekció veszteségei is mérsékeltek, hiszen az értékpapírtulajdonosok dönthetnek úgy is, hogy nem élnek a konverzió lehetőségével. Bár a részvényekhez hasonlóan az átváltoztatható kötvények is túlértékelteknek számítanak a jelenlegi árfolyamokon, ám egy esetleges tőzsdei korrekciónál kisebb árfolyamveszteséget produkálhatnak. Az átváltható kötvények ugyanakkor némi kockázattal is járnak, ez pedig a gazdasági helyzet rosszabbra fordulásával komoly rizikót jelent. Az ilyen papírokat kibocsátó vállalatok között egy „átlagos” vállalati kötvényalaphoz viszonyítva valamennyivel magasabb az alacsonyabb hitelminősítésű cégek aránya. A 2015-ben esedékes kamatemelés pedig nemcsak a kötvényeket értékelheti le, de az érintett társaságok finanszírozását, illetve pénzügyi helyzetét is megnehezíti.

Amerikai tőzsde

Bár az év eleje óta még mindig 6,5 százalékos nyereség látszik az amerikai tőzsdei részvények átlagos árfolyamváltozását mutató S&P 500 indexén, a barométer szeptember közepén mért 2019 pontos záró értékéhez képest már 3,5 százalékos veszteséget mutat. A történelmi rekordnak és a befektetők számára is jelképes értéknek tekintett, 2000 pont fölötti záróár „elbukott”, az árfolyamok mozgását követő úgynevezett technikai elemzések már fordulópontról beszélnek. Nem is alaptalanul: a jövő nyárra várt amerikai kamatemelés lassíthatja a gazdaságot, Európában deflációs veszély korbácsolja a kedélyeket, Kína gazdasági növekedési üteme lassul. Az amerikai tőzsdén forgó, jellemzően multinacionális vállalatok piacaira, bevételére, nyereségére pedig mindezek a baljós folyamatok komoly, lefelé ható nyomást gyakorolnak majd. A tőzsdeindex napi változékonysága növekszik, ami jól mutatja, hogy a befektetők keze remegni kezdett. A növekvő hitelkockázati felárak (azaz a vállalkozásokat finanszírozó „bóvli” kötvényekre elvárt pluszhozam) szintén a „medve piac”, azaz az árfolyamesés gyakori előhírnöke, a világban meglévő geopolitikai feszültségek eszkalálódása pedig könnyen a kockázatviselési hajlandóság csökkenéséhez és a részvényeken eddig elért nyereség realizálásához vezethet.

Olaj

A hüvelykujj szabályokkal ellentétben a geopolitikai feszültségek ellenére csökken a kőolaj világpiaci ára. Pedig a nemzetközi helyzet „fokozódik”: a Közel-Keleten a jelentős kitermelő Szíria és Irán, Afrikában a líbiai belpolitikai problémák, Közép-Európában az energiahatalom Oroszország és Ukrajna konfliktusa miatt emelkednie kellene a legfontosabb nyersanyag árának. Ám a „fekete arany” iránti kereslet folyamatosan esik, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik az ázsiai gazdasági növekedés ütemének mostanában tapasztalt csökkenésével. Az Egyesült Államok importja is csökken elsősorban az amerikai palagázlelőhelyek egyre jobb kitermelésével. Másrészt a tengerentúlon júliusban az olajkitermelés 28 éves rekordszintre nőtt. Elsősorban a palagáz energiaár-stabilizáló hatásának számlájára írják, hogy a geopolitikai feszültségek egyre kisebb hatással vannak az olajárra is: míg 2011 elején az észak-afrikai kormányokat megdöntő „arab tavasz” 15 százalékos drágulást hozott, addig ez év júliusában, amikor egy szíriai gázmezőn muszlim szélsőségesek 270 embert öltek meg, már csak 4,5 százalékosat.

Kína

Bár a korábbinál talán kisebb mértékben, de még mindig jó tempóban nőhet a világ legnépesebb országának gazdasága. Erre alapozhatnak az Alibaba internetes áruház részvényeinek újdonsült jegyzői is. Az internethasználók tavaly még csak 618 milliós kínai tábora 2016-ra 790 milliósra nőhet, melyből a várakozások szerint egyre nagyobb hányadot tesznek ki a webes vásárlók. A korábban becsült 7,5 százalékos GDPbővülés helyett ugyanakkor ma már csak 6,5– 7 százalék közötti növekedéssel számolnak az IMF szakemberei a legfrissebb elemzéseikben. Ugyanakkor ez a mérsékeltebb ütem hosszabb távon inkább javít a kínai gazdaság megítélésén, a 2015-re jósolt ráta ugyanis fenntarthatónak tűnik. A jobb megítélésre szükség is lesz: a HSBC nemzetközi befektetési bank szeptemberi felmérése szerint ugyanis a cégek foglalkoztatási kedve a pénzügyi válság legvéresebb időszaka, 2009 januárja óta nem látott mélypontra esett. A munkaerőpiac egyébként is strukturális reformra szorul, Kínában még mindig elterjedt például, hogy egyes jól fizető állásokat (főként az energia-, pénzügyi és vasúti ágazatokban) a családon belül örökölnek az egymást követő generációk. Ez az „urambátyámozás” pedig a hatékonyság rovására megy.

Egyesült Királyság

Bár a GDP növekedési üteme egyelőre stabil, a brit gazdaság kibocsátása az idei második negyedévben 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, a fizetési mérleg deficitje a megelőző negyedévi, GDP-arányos 4,7 százalékról 5,2 százalékra nőtt. Ez viszont már az elemzők többsége szerint hosszabb távon fenntarthatatlan, mint ahogy az államadósság 79,1 százalékos magas szintje is. A nemzetközi pénzügyi vérkeringés egyik központjának tartott londoni tőzsdén mindazonáltal leginkább a romló világgazdasági kilátások miatt esnek az árfolyamok: a csökkenő amerikai kiskereskedelmi eladások, a gyenge német növekedés és a lassuló kínai gazdaság a részvények helyett a biztonságos kötvények felé tereli a befektetőket. Ennek köszönhető, hogy az angol állampapírok hozama is többéves mélypontra került.

Nyersanyagok

Bár Amerikában a gazdasági növekedés a legfrissebb makroadatok alapján stabil (a második negyedévben 2,5 százalékkal volt magasabb a GDP, mint egy évvel korábban), Európa viszont – az ukrán válság és a defláció miatt – lassú fejlődéssel küzd, és a kínai növekedési ütem is csökken. Mindezek következtében romlik a nyersanyagok iránti kereslet. De az árfolyamcsökkenés irányába hat az elszámoló árként használt amerikai dollár permanens erősödése is. Ha a nyersanyagok számára kedvezőtlen világgazdasági környezethez hozzávesszük az idei első fél év jó teljesítményét, az év hátralévő részében további jelentős profitrealizálással számolhatunk az intézményi befektetők részéről. A legrugalmasabb befektetési politikát követő, spekuláló „hedge fundok” máris jócskán csökkentették az elsősorban agrár- és energiatételekből álló portfóliójukat.

Euróövezet

A rekordalacsonyra csökkentett kamatszint ellenére folytatódott az eurót használó országokban az infláció csökkenése. A gazdasági stagnálás jeleként értelmezhető, mindössze 0,3 százalékos 12 havi drágulás a legrosszabb érték a pénzügyi válság 2009. októberi mélypontja óta, amikor az árak egyenesen csökkentek a vásárlóerő és vásárlási kedv drámai visszaesése miatt. A kedvezőtlen hírek hatására az euró tovább veszít értékéből a dollárhoz képest (október elején a 18 európai ország közös valutájáért már csak 1,26 dollárt kellett adni). Mindezek ellenére Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) nagy hatalmú elnöke legutolsó alkalommal nem változtatott az irányadó alapkamaton, viszont a gazdaság élénkítésének új eszközéről egyre több részletet lehet tudni. Az értékpapír formába csomagolt vállalati hitelek jegybanki vásárlása nagyságrendileg 1000 milliárd eurós lehet, a gazdaságba ily módon juttatott pénz pedig segíthet a beruházások és a vásárlókedv növelésében. A felpörgő gazdaságban nőnek az árak is: az EKB szerint az éves 2 százalékos infláció jó indikátora lehet a kielégítő gazdasági növekedésnek.

Fejlett piaci tőzsdék

A világgazdaság növekedési kilátásainak romlásán és magas értékeltségén kívül most egy adózási változás is csökkentheti a globális piacokon üzletelő tőzsdei vállalatokat. A fejlett országokat tömörítő OECD ugyanis azt tervezi, hogy új szabályozással megnehezíti a multinacionális vállalatok számára a nyereség átstrukturálását az alacsonyabb adózású országokba. A jelenlegi adatok szerint csak az 500 legnagyobb amerikai vállalatból is legalább 362 (például a Microsoft vagy a General Electric és az Apple) tart dollármilliárdokat alacsony adózású helyszíneken. Az Apple esetében ez 111,3 milliárd dollár, ami után 36,4 milliárd dollár nyereségadót kellene fizetnie. A rendkívül ambiciózus elgondolás lecserélné azt a mintegy 3000 kétoldalú adóegyezményt és -törvényt, amelyek gyökerei még az 1920-as évekre nyúlnak vissza. A cégek adóterhelését jelentős mértékben növelő szabályozás végrehajtását nehezíti, hogy a nemzetközi szerződésekhez minden országnak a hazai joggyakorlatot is hozzá kell igazítania. Ez pedig éveket vehet még igénybe.

India

A csökkenő nyersanyagáraknak köszönhetően az indiai ipar jelentős hányadának javul a nyereségessége idén. Elsősorban az iparban és az élelmiszer-feldolgozásban érdekelt vállalatok örülhetnek: az egyre alacsonyabb nyersanyag- és energiaköltségek ugyanis jótékony hatással lesznek majd e cégek üzemi nyereségére. A nagykereskedelmi árak alakulását mutató statisztikán már látszik is az árcsökkenés, ám a fő inflációs mutató egyelőre vonakodik követni a trendet. Ám ha a következő hónapokban a fogyasztói árak átlagos alakulása is az olcsóbbodás irányába mutat, az indiai jegybank végre elszánhatja magát a kamatcsökkentésre. A jelenleg 8 százalékon álló irányadó ráta mérséklése komoly lökést adhat mind a gazdaságnak, mind a tőzsdei árfolyamoknak. Igaz, a nyersanyagárak változásának vesztesei is lesznek. Elsősorban az 50 millió földművelésből élő ember, akinek nem lesz oka az ünneplésre, amikor a piacra viszi a jóval kevesebbet érő termést. De hasonlóképp rosszul járnak majd az exportőrök is.

A STRATOS felülteljesítése folytatódik

Negyedévvel azután, hogy 1 éves születésnapját ünnepelte a QUANTIS Csoport legnépszerűbb egyszeri díjas befektetési megoldása, a STRATOS, a diverzifikációjukról ismert STRATOS mintacsomagok továbbra is meggyőző hozamokat produkálnak. Az októberi negatív részvénypiaci hangulat ellenére továbbra is jelentős a STRATOS hozamtöbblete a betéti kamatokhoz képest!

2014. szeptember 30-án áttekintettük, hogyan teljesítenek a forintos és eurós STRATOS portfóliók: az előbbi egyéves visszatekintő teljesítményét, az év elején startolt eurós terméknek pedig az indulástól számított teljesítményét vettük górcső alá. Az alábbi ábrák jól szemléltetik a kockázatmentes befektetési formákkal szembeni markáns felülteljesítést: legtöbb ügyfelünk a betéti kamatok többszörösére rúgó hozamot érhetett el!

A STRATOS mintacsomagok jó teljesítményét az aktív vagyonkezelés biztosítja. Az egyedi részvénykiválasztásra épülő részvényalapokon túl ugyanis minden mintacsomagban elérhető a QUANTIS Növekedési Vegyes Alap. Ennek az aktívan menedzselt alapnak a legutóbbi eszközallokációs döntése ismét rendkívül pontosnak bizonyult: jelentős, csaknem 80%-os részvénykitettségét, melynek az első féléves kiugró teljesítményét köszönhette, időben nullára csökkentettük. A STRATOS HUF portfóliók harmadát kitevő alapon keresztül így az ügyfelek komoly védelemben részesültek – az általunk korábban előre jelzett – októberi részvénypiaci korrekcióval szemben.

Jogi nyilatkozat

„A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. V. emelet, felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendők arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja, és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu.”