Arculati elemek / logok
[vc_single_image img_size=”full”]
[vc_single_image img_size=”full”]

QE: Amerikából Európába

Szinte pillanatok alatt mintegy másfél százalékot gyengült az euró amerikai dolláréhoz viszonyított árfolyama, amikor szeptember 4-én Mario Draghi, az Európai Központ Bank (EKB) elnöke széles körű intézkedéssorozatot jelentett be a kontinens gazdaságának élénkítésére. Először is a bankok által az EKB-tól felvett hitelekre fizetendő, úgynevezett refinanszírozási kamatlábat vitte le történelmi mélypontra, éves (!) 0,05 százalékra.

Mindezt ráadásul megfejelve egy 500 milliárd eurós kötvényvásárlási programmal, melynek segítségével az EKB úgy pumpál pénzt a kontinens gazdaságába, hogy elsősorban vállalati hiteleket tartalmazó értékpapírcsomagokat vásárol. Ezzel kezdetét veszi a már régóta sürgetett, de mostanáig halogatott gazdaságélénkítő monetáris lazítás Európában. Az amerikai gyakorlatból és szakzsargonból átvett QE (azaz Quantitative Easing) programmal beindul az európai pénznyomda, friss pénz kerül a gazdaságba.

Némi optimizmusra ad okot, hogy ez a tengerentúlon, úgy tűnik, többé-kevésbé sikeresen billentette vissza növekedési pályára a világ első számú gazdaságát. Amit egyébként már épp leállítani készülnek. Janet Yellen, a Fed elnöknője a tengerentúli növekedésben kulcsszereplő munkaerőpiac javulását látva (év eleje óta havonta átlagosan több mint 200 ezer új munkahelyet létesítettek) 2015 őszére a kötvényvásárlási program végét és a kamatok emelését sejteti. Utóbbira egyébként a növekvő infláció miatt lesz szükség (a pénznyomtatás egyenes következménye a valuta elértéktelenedése), és a növekvő hozamnak köszönhetően valószínűleg érezhető dollárerősödéssel jár majd. Európában egyelőre nem kell félni az inflációtól, inkább a defláció és az azzal járó gazdasági pangás számít igazi mumusnak. A GDP stagnál, a megelőző három hónapihoz képest a német és az olasz GDP is 0,2-0,2 százalékkal csökkent. Az áremelkedési ütem pedig augusztusban kellemetlenül alacsony szintre, éves 0,3 százalékra mérséklődött – a gazdasági pangással együtt járó defláció rémképét pedig minden bizonnyal tovább erősítette, hogy Draghi az eddigi 0,7 százalékról 0,6 százalékra csökkentette az áremelkedés idei várható ütemét. A pénz, úgy tűnik, mégiscsak boldogít, legalábbis a közgazdasági tankönyvek szerint. A lazítás ortodox és unortodox módozatai a tankönyvek szerint segítik a gazdasági növekedést, és ami befektetői szempontból még fontosabb, ezzel együtt emelik a részvényárfolyamokat. Japán már 2001-ben alkalmazta a zéró kamatláb és az (állam)kötvény-vásárlás kombinációját, és hasonlóképpen tett az amerikai jegybank is a 2007-es pénzügyi válság kirobbanását követően, amikor összesen 1300 milliárd dollárnyi állampapírt vásárolva pumpált pénzt a tengerentúli gazdaság beindításába, mára pedig a részvényindexek új csúcsokra kerültek. A lazítás jótékony hatásai közül kiemelkedő a kamatszint további mérséklődése. A jegybank óriási pluszkereslete ugyanis a kötvényárfolyamok emelkedését, ezáltal a hozamok csökkenését okozza elsősorban a hosszabb futamidőknél, hiszen például egy értékpapírba „csomagolt” vállalati hitelportfólió jó néhány éves hátralévő futamidővel rendelkezik. Az alacsonyabb kamatszint pedig mindenkinek jó: a nemzeti költségvetések olcsóbban finanszírozhatják magukat új államkötvény-kibocsátásokkal (illetve többet költhetnek), a bankok olcsóbb vagy több forráshoz juthatnak, amit aztán hitelek formájában kihelyezhetnek. A vállalatok pénzügyi eredménye szépen javul az olcsóbb hiteleknek köszönhetően, bevételeikből pedig nagyobb részt költhetnek beruházásokra. Már amennyiben csak a hitelköltség szab gátat a cégek vagy a hitelezés növekedésének. Ám a vállalatoknál egyelőre a kereslet hiánya a nagyobbik probléma, a bankok pedig jó adóst találnak keveset. Jürgen Fitschen, a német Deutsche Bank vezérigazgató-helyettese már tavaly azzal kritizálta a hitelezést serkentő központi intézkedéseket, hogy egy pénzintézet elsősorban a hitelképesség alapján kölcsönöz ügyfeleinek, és nem a központi bank nyomására. Kérdéses a monetáris lazítás részvénypiacokra gyakorolt közvetlen hatása is. Elvileg ugyan a csökkenő kamatok felértékelik a részvényeket, hiszen az árfolyamok fundamentális értékét meghatározó módszerek alapja gyakran a jövőbeni pénzáramlások becslése. Nem meglepő, hogy Draghi bejelentésére az európai tőzsdék jelentős emelkedéssel reagáltak. A részvények „fair” értékét meghatározó diszkontráta a jövőbeni kamatszint csökkenésével szintén mérséklődik, a jövőbeni nyereség „mai” (jelen) értéke nő, így a részvény „reális” árfolyama magasabb lesz. Szintén a részvények felértékelődése mellett szóló érv, hogy a nullaközeli (illetve a rövid lejáratú német állampapíroknál ma már egyenesen negatív) kamatszint előbb-utóbb a portfóliók átsúlyozásához vezet. A várható hozam alapján az állampapírokból jelentős tőke vándorolhat át a részvényekbe, ami így magasabb kurzushoz vezet. Ám a monetáris lazítást mindenki – maga a jegybank is – átmeneti eszköznek tekinti, tehát az előzőekben említett logika nem vagy csak részben jelenik meg majd a nagy befektetési és nyugdíjalapok döntéseiben. Ráadásul ami Amerikában viszonylag jól működött, egyáltalán nem biztos, hogy Európában is ugyanúgy megállja a helyét. Először is azért, mert az európai kötvényvásárlás egyelőre nem terjed ki a jelzálogkötvényekre. Márpedig az olcsóbb lakáshitelek nemcsak az adósok életkörülményeit – és ezzel vásárlóerejüket – javítják, de a rengeteg embert foglalkoztató építőiparnak is lökést adhatnának. Másrészt azért, mert Európában a vállalati forrásbevonások 70 százalékát banki hitelekből valósítják meg, a bankhitelek azonban csak részben kötődnek az általános kamatszinthez. Ezzel szemben az USA-ban fordított a helyzet. Ott 70 százalék a vállalati kötvénykibocsátás aránya – a bankhitelek aránya tehát 30 százalék alatti –, amelynek kamata szorosan követi a kincstárjegyét. Harmadrészt a részvényárfolyamok emelkedéséből eredő pozitív jóléti hatás is kisebb az „öreg kontinensen” tekintve, hogy az európai háztartások vagyonának kevesebb mint 10 százaléka fekszik a tőzsdén, míg Amerikában ez az arány több mint 25 százalék. A Deutsche Bank egy elemzése szerint az alacsony kamatszint akár rosszat is tehet: az euróövezet periferiális országaiban az átmeneti könnyebbség miatt a szükséges strukturális reformok ismét halasztást szenvedhetnek.

[vc_separator icon=”globe”]

Japán

A globálisan átlag feletti értékeltsége ellenére viszonylag jó terepnek számít a japán részvénypiac. A közel 5 000 milliárd dolláros GDP-jével a világ harmadik legnagyobb gazdaságának számító távol-keleti országból ugyanis kedvező hírek érkeznek. Elsősorban a munkaerőpiacról, ahol a rendelkezésre álló munkahelyek száma 22 éves csúcsra emelkedett. Az állások és a pályázók aránya 1,1:1, a már két hónapja stabil érték pedig 1992 óta nem látott jó eredmény. Mindez azt jelenti, hogy a japán vállalatok bizakodnak a jövőben, és ezért hajlandók több munkaerőt alkalmazni. Mindez előremutató jel, hogy a gazdaság a harmadik negyedévben a vártnál nagyobb mértékben erősödhet. Bár a munkanélküliségi ráta júliusban 3,8 százalékra nőtt, az elsősorban az építőiparban és a kiskereskedelemben növekvő munkaerőhiány miatt ez inkább átmeneti jelenség. Utóbbi ágazat fellendülése ráadásul a belső fogyasztás erősödését vetíti előre.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]

Lengyel gazdaság

A várakozások szerint mintegy 0,6 százalékkal veti vissza Lengyelország idei GDP-jét az Európai Unió és Oroszország közötti szankcióháború. Ennek legutóbbi fordulójában a „nagytestvér” a Lengyelországból érkező zöldségre és gyümölcsre vezetett be behozatali tilalmat. A szankciók következtében az Oroszországba irányuló export már most 7 százalékkal csökkent, az összesen 8,1 milliárd eurónyi orosz exportból 316 milliónyit érintenek a legutolsó tilalmak. Ez körülbelül a negyede az EU-ból érkező teljes mennyiségnek. Az Ukrajnát célzó kivitel pedig ennél is jóval nagyobb mértékben – a becslések szerint 26- 29 százalékkal – csökkent a háború miatt. Mindazonáltal a lengyel gazdaság, amelynek exportja Magyarországéhoz hasonlóan döntően Nyugat-Európába – azon belül is Németországba – irányul, jól teljesít. Az idei második negyedéves GDP növekedési üteme éves alapon 3,3 százalék volt, ami a mostani kisebb megingás után hosszabb távon stabilizálódhat.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]

Forint

A következő egy évben 320 és 330 forint közötti euróval érdemes kalkulálni a hazai és a nemzetközi fejlemények és várakozások miatt. De egyes becslések a 350 forintos eurót sem tartják elképzelhetetlennek a következő 2-3 évben. Elsősorban a rekordalacsony alapkamat okán a 2012 augusztusában még 7 százalékon álló, a forintmegtakarításokra és a -hitelekre egyaránt irányadó ráta mára 2,1 százalékosra csökkent. Ez pedig mérsékli a forint kockázatarányos vonzerejét a magyar kormányzati intézkedéseket amúgy is egyre nagyobb nyugtalansággal figyelő külföldi befektetők szemében. A kamatszint ráadásul – bár az arról döntő Magyar Nemzeti Bank közlése szerint ez már elegendő ahhoz, hogy az államkötvényekre a költségvetés által fizetendő kamat jócskán mérséklődjön, és az olcsó hitelek a gazdasági növekedésre is serkentőleg hassanak – néhány bázisponttal még tovább mérséklődhet. Hiszen a kamatcsökkentés legnagyobb ellensége, a forint értékét aláásó infláció továbbra is elhanyagolható: júliusban például mindössze 0,1 százalék volt a fogyasztói áremelkedés a tavalyi év megegyező időszakához képest (például a cukor 18,5, a liszt 14, a távfűtés 11,4 százalékkal lett olcsóbb).

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]erősödő munkaerőpiac
elkötelezett monetáris és gazdaságpolitika
magas exportarány, javuló vállalati eredmények[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]átlagos értékeltség a tőzsdén
stabil, magas növekedés[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]javuló GDP-növekedési kilátások[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]csökkenő világpiaci súly és versenyképesség
deflációs és stagflációs veszély
elöregedő társadalom[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]geopolitikai kockázatok
túl óvatos monetáris politika[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]magas értékeltség
kiszámíthatatlan gazdasági környezet
politikai bizonytalanság[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Nigéria

Bár a Boko Haram militáns iszlamista csoport miatt, amelyik áprilisban 200 diáklány elrablásával sokkolta a nemzetközi közvéleményt, a legnagyobb gazdasággal rendelkező afrikai ország rossz sajtót kapott mostanában, ennek ellenére jó az esélye arra, hogy komoly globális tényezővé váljon a következő években. Ezt támasztja alá a neves McKinsey tanácsadó cég egyik új tanulmánya, amelyik szerint a jelenleg 510 milliárd dolláros GDP-jével az afrikai kontinens legnagyobb (de a világrangsorban is 26.) Nigéria gazdasága 2030- ig átlagosan évi 6 százalékkal bővülhet. Ráadásul a közkeletű vélekedésekkel szemben nem csak az energetikai ágazatnak köszönhetően. A jelentős olajtartalékokkal rendelkező ország nemzeti jövedelmének ugyanis csak mintegy 14 százaléka származik a „petroldollárokból”, ezért Nigéria kevésbé van kiszolgáltatva egy kedvezőtlen irányú olajársokknak, mint azt sok befektető gondolná.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]

Arany

Baljós jel, hogy árfolyameséssel kezdte a hagyományosan legnagyobb nyereségű hónapját az arany. Az ok jelen esetben a dollár erősödése. A nemesfém világpiaci árát ugyanis dollárban jegyzik (2014 szeptemberében egy uncia, azaz 31,1 gramm arany már 1250 dollár alatt volt). Az amerikai nemzeti valuta – amely az aranyon kívül a másik igazán „nemzetközi” fizetőeszköz – pedig május közepe óta töretlenül erősödik, a többi fontosabb devizával szembeni értékváltozást mérő „dollárindex”-mutató azóta 79 pontról 84 pontra nőtt. Az arany árfolyama pedig arányosan csökkent, hiszen a nemesfém értékállóságát éppen a pénznemektől való függetlensége is garantálja. Az arany a nemzetek fölött álló fizetőeszköz, és így árfolyamával az összes deviza kurzusát követő fizetőeszköz. A csökkenő árfolyamtrendhez ugyanakkor hozzájárul az is, hogy az inflációs várakozások jelenleg világszerte alacsonyak, a legfőbb konkurenciának számító tőzsdék pedig jól teljesítenek. Végül az arany áremelkedését segítő geopolitikai feszültségek – elsősorban az orosz–ukrán konfliktus – idővel megoldódhatnak.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]

Oroszország

Az orosz olajipar – és mellékesen a 2018- as orosz rendezésű FIFA labdarúgóvilágbajnokság – ellen irányulnak az Európai Unió legújabb szankciói. Utóbbit több uniós tagállam bojkottálná, amennyiben Vlagyimir Putyin elnök nem vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából. Joseph Blatter FIFA-elnök ugyanis hallani sem akar arról, hogy megvonják a szervezési és a lebonyolítási jogot Oroszországtól. Az orosz olajcégekbe irányuló összes befektetés blokkolása azonban ennél is keményebbnek tűnik. A gazdaság „szívének” tekinthető terület ugyanis jelentős finanszírozási szükséglettel bír. A szankciók viszont éppen ez utóbbit lehetetlenítenék el: a tervek szerint az állami ellenőrzésű orosz olaj- és a védelmi iparághoz tartozó cégek nem jutnának tőkéhez egyetlen európai pénzügyi központban sem. Így a kulcsfontosságú, az oroszországi növekedés motorjának számító iparágak is stagnálásra ítéltetnek. Mindezek hatására a rubel árfolyama rekordalacsony szintre esett: egy dollárért ma már 37 rubelt kell adni, míg három évvel ezelőtt tízzel kevesebb is elég volt.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]óriási „szűz” belső piac
hatalmas nyersanyagtartalékok
kedvező értékeltség[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]infláció elleni védelem, értékőrzés
menedék befektetés
kormányoktól független érték[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]alacsony értékeltség
kiszolgáltatott európai gáz- és olaj-felvevőpiac[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]politikai bizonytalanság
magas korrupció
alacsony jövedelem és vásárlóerő[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]rövid távú spekulatív ármanipuláció
nem fizet kamatot[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]jelentős geopolitikai kockázat
romló nemzetközi megítélés
szaporodó gazdasági szankciók
magas korrupció[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-up” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe pozitív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Dollár

Az egyre többek által 2015-re várt, a Federal Reserve (Fed) amerikai jegybank első embere, Janet Yellen által is többször beharangozott kamatemelés egyáltalán nem biztos, hogy erősíti a dollárt. Annak ellenére sem, hogy egyelőre erősödő a trend: a nagyobb valutákhoz viszonyított mozgást mérő dollárárfolyamindex többéves csúcspontra került. Egyrészt, mert az amerikai kincstárjegyek várható leértékelődése sok külföldi befektetőt tarthat távol a „zöldhasú” vásárlásától, másrészt az euró erősödését is alátámasztja egyfajta logika. Jelenleg sokan voksolnak az uniós közös pénz gyengülésére. Az erre spekuláló „short” pozíciókat a befektetők javarészt az euróválság idején nyitották, de az EU–Oroszország közti feszültség kiéleződésével emelkedett a gyengülésre fogadók száma. A szankciók a szkeptikusok szerint Európának ártanak többet, ám ha a konfliktus megoldódik, akkor az euró gyorsan és nagymértékben erősödhet. Végül az euró mellett szóló érv, hogy magasabb reálhozamot lehet vele elérni. Ugyanis míg az eurót hivatalos fizetőeszközként használó 18 országban átlagosan mindössze 0,3 százalékos a pénzromlás éves üteme, addig az Egyesült Államokban 2 százalékos az infláció. A rövidebb futamidejű kötvények hozama ráadásul nagyságrendileg megegyezik.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]

Az amerikai tőzsde

Az amerikai fellendülés lehet, hogy nem is annyira egészséges, mint amilyennek első látásra tűnik. Legalábbis az augusztusi foglalkoztatottsági adatok alapján: a 156 millió munkavállaló kenyérkeresetét biztosító álláspiac mindössze 142 ezerrel nőtt az utolsó nyári hónapban. A várakozások ennél jóval többet, átlagosan 220 ezer új munkahelyet vártak, azaz ennyivel több embert, családot, akiknek ezentúl rendszeres jövedelmük lesz, és azt elköltve hozzájárulnak az amerikai GDP növekedéséhez. A sorban egymás után immár fél éve havi 200 ezer fölötti értéket egyfajta hüvelykujjszabályként a gazdasági növekedés csalhatatlan jeleként értékelték volna, most ez az optimizmus szenvedett csorbát. Igaz, az órabérek kismértékben nőttek (a fizetések az elmúlt egy évben átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek), és összességében az év eleje óta még mindig tetemes, 215 ezres az átlagos havi növekedés. Ám egyre több vélemény szerint annyira nem, hogy indokolja a csúcsra kúszó részvényárfolyamok mögötti korlátlan lelkesedést. A közgazdasági Nobel-emlékdíjas amerikai Robert J. Shiller közgazdász által készített speciális árfolyam/nyereség arányt mutató indikátor jelenleg 26,4-szeres értéket mutat, szemben a 16,6-szoros történelmi átlaggal. A sosem látott magasságba ért tőzsdeindex és az említett eredményaránytalanság azt sugallja, hogy a jövőben csak fokozott kockázat mellett lesz lehetséges pozitív hozamot elérni az amerikai tőzsdén. Egészen addig, amíg az árfolyam és az átlagos értékeltség vissza nem tér a hosszú távú átlagához.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]

Technológiai papírok

Túlárazottak a részvények a Nasdaq technológiai tőzsdén – éri egyre több vád az IT- és a biotechnológiai szektor részvényeinek helyet adó New York-i parkettet most, hogy az irányadó index értéke megközelítette a 2000. januári „dotkomlufi” 4500 pont feletti, rekordnak számító értékét. A legújabb kritikák szerint valójában nincsenek új szereplők a piacon, akik tartani tudnák az elmúlt években megszokott növekedési ütemet. Az információtechnológiai startupok jó része valójában üzleti modell, és ennek következtében nyereség nélkül működik, a vállalkozói szellem pedig kihalóban van a néhány pozitív cashflow-val rendelkező társaságnál. A jövőt továbbra is a Google keresőóriás, a Facebook közösségi oldal, az okostelefon-gyártó Apple, az Alibaba és az Amazon piactere jelenti – hangzott el nemrégiben egy amerikai kockázatitőkekonferencián. Márpedig ha a „kalandortőke” is a status quo mellett fogad, az jól mutatja: az ágazatban tőzsdei buborékkal van dolgunk. A jóslatok szerint a következő években ezek a társaságok még nagyobbak lesznek (a Google némi szerencsével elérheti az 1000 milliárd dolláros tőzsdei értéket), míg az „újak” többsége egyszerűen eltűnik majd a mezőnyből akár úgy, hogy az említett „nagyok” felvásárolják őket. Ez viszont a profitabilitás már említett hiánya miatt aláássa azok jövedelmezőségét is.

[vc_separator type=”invisible”][vc_single_image img_size=”full”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]várható kamatemelés
a gazdaság növekedési pályára állt[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]infláció elleni védelem, értékőrzés
menedék befektetés
kormányoktól független érték[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]alacsony értékeltség
kiszolgáltatott európai gáz- és olaj-felvevőpiac[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]alacsonyabb reálkamat
inflációnövekedés várható[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]rövid távú spekulatív ármanipuláció
nem fizet kamatot[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]jelentős geopolitikai kockázat
romló nemzetközi megítélés
szaporodó gazdasági szankciók
magas korrupció[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

Brazília

Az év első felét Brazília recesszióban töltötte. A 2014 első három hónapjában mért 0,2 százalékos GDP-csökkenést a második negyedévben 0,6 százalékos zsugorodás követte. A világ hetedik legnagyobb gazdasága elsősorban a befektetéseiben bekövetkezett óriási csökkenést sínylette meg. A belső fogyasztásra épülő növekedési modell, úgy tűnik, mégsem működik, ez pedig Dilma Rousseff elnök regnálásának is a végét jelentheti. Az elnökválasztás ugyanis mindössze egy hónap múlva esedékes, a politikai bizonytalanság pedig újabb koporsószög a dél-amerikai országgal szembeni üzleti bizalomban. A kiskereskedelmet az ipari termelés is fékezi, a 10 évvel ezelőtt a fejlődő országok „bezzegjeként” kezelt országot ma a fő exportcikknek számító nyersanyagok árának csökkenésén kívül a külföldi befektetők növekvő bizalmatlansága is sújtja. Egyre jobban tartanak a „holnaptól” az óriási állami pénzköltéssel a középosztályba emelt szegények milliói is, ami hónapról hónapra ássa alá a vásárlókedvet.

[vc_single_image img_size=”full”]

Kína

Végre jó hír érkezett a világ legnépesebb országából is. A szolgáltatói szektor – nem kis meglepetésre – 17 havi csúcsra járt augusztusban: a szektor döntéshozóinak véleményét összegző beszerzési menedzser index (54,1 pont) 2013 óta nem mutatott ilyen magas értéket. Az 50 pont feletti indexérték azt jelenti, hogy a vállalatok döntéshozói növekedést várnak, az új állások és beszerzések hatása pedig megsokszorozódik majd a gazdaságban. Ugyanakkor Kína komoly kihívásokkal is szembesül: a lefelé mutató kockázatok közül jelenleg a legnagyobb az ingatlanszektor erőteljes lassulása. A nagyvárosi lakásés irodapiacon kialakult túlkínálat, a hitelek magas aránya és az elmúlt években indokolatlanul magasba szökő árak mára együttesen veszélyes buborékot alkottak. A szolgáltatói szektor fellendülésére utaló jelek azért is jól jönnek, mert a hagyományosan vezető szerepű gyáripar is kisebb megtorpanást mutatott, amint a nyári hónapokban a külföldi és a belföldi kereslet is mérséklődött.

[vc_single_image img_size=”full”]

India

Bár a második negyedévi GDP-adat is a várakozásoknál jobban (éves szinten 5,7%) sikerült, a következő negyedévekben továbbra is stabilan jó vagy még jobb adatokat várnak az indiai gazdaságtól. Az ipari túlsúlyú ország áramfogyasztása ugyanis meglepően magas korrelációt mutat a növekedéssel, és az energiafelhasználást követő indikátorok mostanra minden eddiginél magasabbra kúsztak. India tehát gőzerővel dolgozik, azonban nemzetközi versenyképessége folyamatosan csökken. Ennek helyreállítása lenne az egyik legnagyobb feladata az immáron negyedik hónapja beiktatott Narendra Modi kormányfőnek. A World Economic Forum által idén a 71. helyre rangsorolt ország a tavalyihoz képest 11 hellyel került hátrébb elsősorban a túlburjánzó bürokrácia okán. Lassú és költséges a cégalapítás, magasak az adók, és – nem utolsósorban – a digitális szférában is nagy az elmaradás a fejlett világhoz képest. Nehéz elhinni, de abban az országban, ahol több programozó él, mint a kaliforniai Szilícium-völgyben, a lakosság mindössze 15 százalékának van lehetősége napi szinten széles sávú internethez jutni, az elektromos áramhoz is csak a kétharmaduknak.

[vc_single_image img_size=”full”]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]elkötelezett ortodox gazdaságpolitika
magas reálkamatszint[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]magas növekedés
óriási belső piac
gyors központi akaratérvényesítés
kedvező értékeltség[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”plus-circle” iconpos=”left” title=”Pro”]új kormány
fiatal társadalom
növekvő népesség és belső piac[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]választási bizonytalanság
csökkenő kereslet Kína részéről
magas eladósodottság és infláció
csökkenő nyersanyagárak[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]megbízhatatlan kormányzati statisztikák
dráguló munkaerő
elöregedő társadalom
túlzott beruházások[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”minus-circle” iconpos=”left” title=”Kontra”]elmaradott intézményrendszer
korrupció, bürokrácia
magas infláció[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”dot-circle-o” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Semleges[/vc_iconbox]
[vc_iconbox icon=”chevron-circle-down” iconpos=”left” title=”A Quantis Alpha ajánlása:”]Enyhe negatív kilátás[/vc_iconbox]
[vc_separator icon=”globe”]

A hónap alapja – Likviditási alapok

A likviditási alap a befektetési alapok legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb fajtája. Legelőnyösebb tulajdonsága, hogy lekötés nélkül a betéti kamatokkal konkuráló, alacsony kockázatú befektetési lehetőséget kínál. Míg egy betét idő előtti feltörésekor elesünk az ígért kamattól, a likviditási alapok visszaváltásakor időarányos hozam realizálható. Tekintettel arra, hogy ezek az alapok kizárólag rövid lejáratú állampapírokba és betéti konstrukciókba fektetnek, magas megtérülést nem lehet velük elérni. Cserébe árfolyamuk lineárisan emelkedik, következésképpen mindig pozitív hozamot, biztos megtérülést nyújtanak. A likviditási alapok értéktartó, értékőrző jellegüknek köszönhetően jellemzően minden portfólióban jelen vannak, hiszen az ezekben elhelyezett likvid állomány bármikor hozzáférhető árfolyamveszteség nélkül, és egyben csökkenti a portfólió kockázatát is.

A forintos STRATOS és Private Banking portfóliókból nélkülözhetetlen QUANTIS Likviditási Alap a rendkívül rövid átlagos hátralévő futamidővel rendelkező állampapír állományán felül változó kamatozású bankbetéteket is tart a portfóliójában. Ezeket a betéti konstrukciókat az ország legnagyobb és legmegbízhatóbb bankjai biztosítják.

Az eurós és dolláros Private Banking portfóliók likvid hányada az Aberdeen, a Franklin Templeton vagy a J.P. Morgan likviditási alapjaival fedhető le hatékonyan, amelyek közül az Aberdeen eurós likviditási alapja az eurós STRATOS befektetésekben is megtalálható.

[vc_single_image img_size=”full”]
[vc_single_image img_size=”full”]
[vc_single_image img_size=”full”]
[vc_single_image img_size=”full”]
[vc_separator icon=”globe”]

Jogi nyilatkozat

„A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. V. emelet, felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendők arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja, és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu.”

 

Menü

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a QUANTIS Holding Zrt. és leányvállalatai a járványveszély csökkentése, illetve ügyfeleink és munkatársaink egészségének megóvása érdekében 2021. március 8-tól visszavonásig zárva tartja 1068 Budapest, Benczúr utca 44. alatti ügyfélszolgálati irodáját.

A személyes ügyfélfogadás visszaállításáig, megkereséseiket a QUANTIS Contact Centerének telefonszámán +36 1 462 2200, faxszámán: +36 1 462 2299, illetve e-mail-címén ugyfelszolgalat@quantis-group.com fogadjuk.

Irodánk kizárólag a postai küldemények átvétele és feldolgozása céljából tart ügyeletet.

Megértésüket és együttműködésüket nagyon köszönjük!

Tisztelettel:
Ertl Pál
Vezérigazgató
QUANTIS Holding Zrt.
Budapest, 2021. 03. 04.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás