Facebook, te drága?

„Alaposan túlfeszített” – ezzel a vészjósló kifejezéssel illette szokásos féléves kongresszusi beszámolója végén a közösségi internetes és a biotechnológiai cégek árfolyamértékét Janet Yellen, az amerikai jegybank (Federeal Reserve, Fed) idén februárban megválasztott elnöke. Az amerikai és a nemzetközi pénzvilágra a legnagyobb hatást gyakorló bankár kijelentése általános meghökkenést keltett.

De inkább nyíltsága miatt: ilyen magas kormányzati-piacszabályozói pozícióból nem szokás kvázi befektetési tippeket adni (errea hivatalos válasz az volt, hogy nem konkrét cégeket, hanem azok tágabb csoportját érte az elmarasztalás). A kijelentés tartalmával ugyanis egyre nehezebb vitatkozni. A világszerte (így nálunk is) egyre többek által ismert cégek nyeresége ugyanis sokszor nem igazolja vissza a felfokozott várakozásokat. Az alap nélküli lelkesedés viszont könnyen vezethet az évek óta épülő tőzsdei „buborék” kipukkadásához, ami nagymértékű árfolyamesés-lavinát okozhat a világ börzéin.

A történteket baljós fénnyel világítja meg, hogy amikor utoljára, 1998-ban az akkori Fed-elnök, Alan Greenspan hasonló kijelentést tett, két évre rá kipukkadt a „dotkom” lufi. A túlértékelt internetes cégek értéke egyetlen év alatt ötezermilliárd dollárral csökkent (ez 25-30 évnyi magyar GDP!). Hogy az amerikai Nasdaq elektronikus tőzsdén forgó internetes és technológiai részvények megérdemlik-e a válság 2009-es mélypontja óta mért, átlagos 125 százalékos árfolyam-emelkedést (mindeközben a világ tőzsdéi csak 50 százalékkal erősödtek), nehéz megmondani.

A részvények értékelése ugyanis a jelenlegi pénzügyi helyzeten kívül nagymértékben a jövővel kapcsolatos várakozásoktól függ, azok pedig igencsak széles skálán mozognak, és a kisebb változásokra is érzékenyen reagálnak.

A világszerte már 1,32 milliárd (!) aktív felhasználóval rendelkező (ebből 829 millió naponta látogatja a közösségi oldalt) Facebook a felfokozott várakozásoknak köszönhetően csak az elmúlt 12 hónapban 120 százalékkal értékelődött fel, és 190 milliárd dolláros (42 ezer milliárd forintos) tőzsdei kapitalizációjával értékesebb, mint a patinás Coca-Cola üdítőital-gyártó, a Disney Stúdió vagy az Intel mikrochipgyártó monstrum.
A reklámbevételből élő Facebook már az egymást követő nyolcadik negyedévben ér el a vártnál magasabb profitot. Az idei második negyedévben a 2,91 milliárd dolláros (részvényenként 42 cent) nyereség 62 százaléka a jövőbeli növekedés szempontjából kiemelten fontos célcsoporttól, a mobilfelhasználóktól jön. Szintén jó, az előző három hónapnál 124 százalékkal magasabb (312 millió dollárnyi) eredménnyel zárta ugyanezt az időszakot az elsősorban Amerikában népszerű, 255 milliós felhasználói táború Twitter mikroblogoldal (a szintén a vártnál jobb profit adatra egy este alatt közel 40 százalékot drágultak a papírok), és az elsősorban üzleti orientációjú adatbázist építő LinkedIn (533,9 millió dollár) is.

Utóbbi üzleti modellje egyébként eltérő, havi előfizetési díjra épít, ezért talán kevésbé van kitéve az ingadozásoknak.
A reklámbevételek hektikus váltakozása ugyanis az egyik kockázati faktor az arra építő internetes társaságok eredményelőrejelzéseiben. Kritikusai szerint a Facebook hiába bővíti felhasználóinak számát dinamikusan Ázsiában, nem tudja pénzre váltani. A második legnépesebbnek számító, 100 milliós indiai felhasználói tábor a bevételeknek csak 0,1 (!) százalékát adja, az indiai piac internetes hirdetési bevételeit a Google dominálja. Hasonló növekedési probléma elé néz a LinkedIn is: 300 milliós táborának kétharmada Amerikán kívüli, ám a bevétel 60 százaléka a mára már telített USA-ból származik. A nyereségnövekedési lehetőségekhez képest ezek a részvények valóban drágáknak számítanak. A Facebook egy részvényre jutó árfolyam/nyereség hányadosa 79, míg az iparági átlag 44, a Google keresőóriásé 30, az átlagos tőzsdei cégeké (de például az iPhone okostelefont gyártó Apple-é is) 18 körüli. A tőzsdei kurzust az árbevételhez viszonyítva pedig tízszeres a különbség a „hétköznapi” társaságokhoz képest.

A tőzsdei guruk ugyanakkor nem tartják annyira rossznak a közösségi oldalakat működtető társaságok részvényeit. A gyakran több évtizedes tapasztalatot összegző ökölszabályok szerint egyes esetekben ezek a cégek sok nagy nevű multit is túlszárnyalhatnak. Az 1977 és 1990 között a világ egyik legnagyobb alapját, a Fidelity Magellan Fundot kezelő amerikai Peter Lynch például több fantáziát lát a Facebookban, mint a Windows-programot kifejlesztő Microsoftban, a Google-ban vagy a Coca-Cola üdítőital-gyártóban. A Facebook eredménye folyamatosan nő, a P/E hányados erre az ütemre vetítve nem is olyan magas (1,23). A cég ráadásul alacsony eladósodottságú, ami pénzügyi stabilitásra utal. A gyakran a részvényelemzés atyjának nevezett, és alulértékelt papírokat kereső Benjamin Graham a Twitter papírjait sorolja egy kalap alá a Facebookén kívül a McDonald’séval (és előbbre a Citigroup bankóriásénál), a konzervatívnak tartott Martin Zweig pedig a LinkedInnek ad jó osztályzatot az egy részvényre jutó nyereség hosszabb távú növekedési potenciálja miatt.

A hónap alapja: Aberdeen Global II Euro High Yield Bond

Bár a kötvény jellegű eszközökön elérhető hozam az elmúlt években rekordmélységekbe süllyedt, a befektetők portfóliójában még mindig fontos szerepet játszik ez az eszközosztály. Az euróban kibocsátott high yield kötvények az államkötvényekhez képest vonzó hozamot kínálnak, és kiváló eszközt nyújtanak a portfóliók diverzifikálásához.

Jogi nyilatkozat

 „A jelen dokumentum a QUANTIS Alpha Zrt. (1068 Budapest, Benczúr utca 44., felügyeleti engedélyszám: H-EN-III-1037/2012., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-047076 cégjegyzékszámon) által készített reklámanyag. A jelen dokumentum nem tartalmaz befektetési ajánlást és befektetési tanácsadást, hanem a társaság szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése céljából készült. A dokumentum nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom sem. A dokumentumból származó adatok pontosságáért az adatforrásként megjelölt szervezetek felelősek. A befektetések kockázatosak lehetnek, a jelen dokumentumban szereplő adatok nem elegendők arra, hogy azok alapján bárki befektetési döntést hozzon. Társaságunk az adatok felhasználását szakértő támogatás nélkül nem javasolja, és nem felel a jelen dokumentum alapján meghozott döntések hatásaiért. A dokumentumban szereplő tartalom felhasználásához társaságunk, illetve az adatforrásként megjelölt szervezetek hozzájárulása szükséges. További információ: www.quantisalpha.hu. A társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó jogkörében a Magyar Nemzeti Bank: www.felugyelet.mnb.hu. ”

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás