Olaj: csúszós pálya 2015-re

Egy könnyed kézmozdulattal dobta vissza minden idők legnagyobb összegű válási csekkjét az amerikai Sue Ann Arnall. Az 1 milliárd dolláros (265 milliárd forintnyi) összeget 26 év házasság után ajánlotta fel neki férje – a Continental Resources olajvállalatelső embere –, mégpedig készpénzben. Az asszony azonban inkább a társaságban birtokolt részesedéséhez ragaszkodik annak ellenére, hogy a mostanában palaolajban utazó vállalkozás értéke az elmúlt néhány hónapban megfeleződött. Harold Hamm, a világ 150. leggazdagabb embere – a válása mellett – a néhány hónapja kezdődött olajárháború egyik első nagy vesztese is. Az Amerikában irányadó West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára 2014 januárjában hordónként (1 hordó = 159 liter) még 100 dollárnál is magasabb áron cserélt gazdát, ehhez képest 2015 első hónapjában már 45 dolláron is megfordult a kurzus. Hasonló pályát írt le az Európában használatos, a magasabb szállítási költség okán kissé drágább északi-tengeri Brent, illetve a hazai benzinárakat meghatározó, kissé gyengébb minőségű uráli típus árfolyama is.

A hatalmas áresés, amely a később világméretűvé terebélyesedett 2008-as pénzügyi válság második esztendei mélypontjára küldte a fekete arany kurzusát, ezúttal hosszúnak ígérkezik. Az elsődleges kiváltó ok a világgazdasági növekedés ütemének lassulása volt.

Bár Amerikának jól megy, Európa és Japán lassan recesszióba kerül, a fejlett világ vásárlóereje csökken, ami automatikusan „húzza” maga után a beszállítóként funkcionáló fejlődő országokat, például Kínát vagy Indiát. A kevesebb vásárlás kisebb termelést igényel még a „nyersanyagok nyersanyagának” tartott olajból is, amely azért kapta ezt a jelzőt, mert az üzemanyagtól a műanyaggyártásig szinte megszámlálhatatlan területen szükséges.

A világ teljes energiafelhasználásának egyharmadát máig is az olaj teszi ki, éppen ezért jelentkezik a mostani áresés a mindennapi élet rengeteg területén: az olcsóbb benzintől az alacsonyabb rezsiszámlán át (a fuvarozási és energiaköltségek csökkenése miatt) a boltokba kerülő élelmiszerek árának csökkenéséig.

A nagy olajtermelő államok azonban úgy látták, hogy az árcsökkenéssel eljött az idő a napi 90 millió hordós világpiac újrafelosztására is. A kitermelői oldalon Szaúd-Arábia, amely a világ legnagyobb bizonyított olajkészletével rendelkezik, úgy vélte, most szerezhet piacot a tengerentúlon. Az Egyesült Államok ugyanis az elmúlt években szinte teljesen függetlenítette magát a különféle háborúk és árkartellek miatt kiszámíthatatlan közelkeleti kitermelőktől. Gondoljunk csak a szinte állandósult arab–izraeli csatározásokra, az iraki és iráni offenzívákra vagy éppen a szír polgárháborúra. De ugyanígy levált nagy politikai ellenfeléről, Oroszországról is, amely hajlamos energiaexportját világpolitikai játszmákhoz használni. Az USA energiafelhasználásának tetemes részét a „hazai” palaolajból oldja meg, melyet magas szervesanyag-tartalmú kőzetekből speciális eljárással lehet előállítani. Számítások szerint az önköltségi ár hordónként 60 dollár körüli, ez tetemes árelőnyt jelentett a 100 dollár feletti világpiaci árhoz viszonyítva, ezért az elmúlt években valóságos palaolaj-forradalom söpört végig Amerikán. A hatalmas olaj- és pénzügyi tartalékokkal rendelkező Szaúd- Arábia ezért most árversennyel próbálja tönkretenni az amerikai konkurenseket, amelyek a jelenlegi 50 dollár alatti árnál már veszteségesen működnek. Az arab országok felszín közeli kőolajmezőin a kitermelés költsége messze elmarad az amerikai palaolaj bekerülési költségétől. Tavaly decemberben Szaúd-Arábia olajipari minisztere nem véletlenül fogalmazott úgy egy interjúban, hogy nem érdekes, hogy az olaj 20, 40, 50 vagy 60 dollárba kerül, hiszen országa számára még ezeken a szinteken is nyereséges a kitermelés, még ha alacsonyabb marzzsal is.

Az első áldozatok már megvannak: az új év első napjaiban több nagy amerikai palaolajtársaság mondta vissza a működéshez nélkülözhetetlen eszközök megrendelését a magas kötbért is vállalva. Olajipari szakemberek szerint ráadásul ez még csak a kezdet; ha sokáig ilyen alacsony marad az olajár, az egész palaolajüzlet kivérezhet. A szaúdiak célja érthető: Amerika a maga napi 18,5 millió hordójával magasan a világ legnagyobb fogyasztója (a második helyezett Kína ennek csak a felével büszkélkedhet), ezért szívesen visszaszereznék korábbi pozíciójukat. Míg ugyanis a bécsi székhelyű OPEC olajkartell – amelynek Szaúd-Arábia az egyik meghatározó tagja – részesedése az USA-ban 30 éves mélyponton, 40 százalékon van, a hetvenes évek derekán ez az arány még 88 százalék volt.

Az árháború ugyanakkor más országok gazdaságát is érzékenyen érinti. A nagy olajexportőröknél például hatalmas bevételektől esik el a költségvetés, amelynek 2015-ös tervezetét még a korábbi, magasabb kurzussal számolták. Oroszországban például az exportbevétel 70 százalékban az olaj- és gázszállításokhoz kapcsolódik, és 100 dolláros árfolyamon lenne egyensúlyban a kiadási, illetve a bevételi oldal. Így viszont, hogy az olaj világpiaci ára egy év alatt a felére csökkent, marad az eladósodás és a 2015- re jósolt 0,7 százalékos GDP-visszaesés. Hasonlóan rossz helyzetbe kerülnek a nagy olajexportáló afrikai országok is, mint Algéria, Líbia és Nigéria vagy Irán. A világpiaci ár mélyrepülése így akarva akaratlanul hozzájárulhat egyes, a Nyugat számára politikailag kellemetlen ellenfél megregulázásához is.

Az olajbehozatalra szoruló államok viszont jól járnak az árcsökkenéssel: Amerikán kívül például Kína, India, Dél-Korea, Németország vagy éppen Törökország. Utóbbinak a fizetési mérlege és az elmúlt években nagymértékű inflációja is érezhetően mérséklődött az olajár jelentős csökkenésének következtében. Ezzel a török líra árfolyama stabilizálódhat, és adott a lehetőség a kamatcsökkentésre is, mely az év egyik legígéretesebb befektetésévé teheti a török kötvényeket, de az olcsóbb hiteleknek köszönhetően a vállalati szektor – és ezzel a részvénypiac is – optimizmussal tekinthet 2015-re.

Oroszország

A legnagyobb kockázatú, de egyszersmind a legolcsóbb befektetési terep ma Oroszország. Még mindig óriási rizikót jelentenek az Ukrajna elleni hadviselés következményei, elsősorban a gazdasági szankciók, amelyek korlátozzák az orosz bankok forráshoz jutását a nemzetközi pénzpiacokon. További fájdalmas pont a zuhanó olajár. Mivel a fekete arany az állam egyik legfontosabb bevételi forrása, minden egyes dollárnyi olajárcsökkenés a számítások szerint 2 milliárd dollár költségvetési veszteséget okoz. Ha a világpiaci ár nem emelkedik, az idén az orosz gazdaság recesszióba zuhan. A nemzeti valuta árfolyamának összeomlását csak a kamat óriási, 17 százalékosra emelésével lehetett kikerülni.

Ám az is igaz, hogy a kedvezőtlen helyzet és a borús kilátások már többé-kevésbé beépültek az árfolyamokba, ezért a befektetők várhatóan nagyobb elánnal reagálnak majd a pozitív hírekre, mint a negatívumokra. Míg egy éve egy dollár 30 rubelbe került, most már 60-ba: az orosz tőzsdén is megfeleződtek az árfolyamok. Az értékeltség pedig igencsak alacsony; a részvények átlagosan a cégek idei várható profitjának mindössze 2,75-szörösén forognak (a fejlődő piaci átlag szorzója 10, a fejlett országoké 15 feletti), a moszkvai börzén a társaságok a saját tőkéjüknek pedig alig több mint felén.

Indiai Tőzsde

Gyorsuló növekedési ütem, de túlságosan drága tőzsde – ez a kettősség jellemzi Indiát, mely 2015-ben a világ 10. legnagyobb gazdaságává fejlődik. Az utóbbi talán nagyobb hangsúlyt kap: a tavalyi év egyik nagy nyertese a mumbai parkett volt, a QUANTIS India Részvény Alap N HUF sorozata 2014-ben egyetlen naptári év leforgása alatt 81 százalékos hozamot ért el. Erről a magyar szaksajtó is több alkalommal beszámolt.
Az indiai részvényindex szárnyalása jól tükrözi az Indiával kapcsolatos optimizmust, a tavaly májusban megválasztott jobboldali Narendra Modi felvilágosult személyéhez és piacbarát gazdaságpolitikájához fűzött reményeket. Talán túlságosan is: a befektetőknél használatos, egyik legelterjedtebb, árfolyamnyereség arányú értékelés alapján az indiai tőzsde ugyanis túlértékelt. A papírok – figyelembe véve az idei évre becsült vállalati profitokat – a nyereség átlagosan 16-szorosán cserélnek gazdát, ami 60 százalékkal haladja meg a fejlődő országok átlagáét. Ekkora nyereségbővülésre azonban reálisan nem számíthatnak az indiai vállalatok.

Kínai Tőzsde

Kétségtelen, hogy az évi 6-7 százalékosra becsült gazdasági növekedés magyar szemmel nézve igencsak impozáns, ám a korábbi évek-évtizedek két számjegyű GDPbővüléséhez képest már inkább csalódást keltőnek mondható. Különösképpen igaz ez annak fényében, hogy a kínai gazdaságnak a számítások szerint legalább éves 7,2 százalékos növekedésre lenne szüksége ahhoz, hogy a rohamosan növekvő népesség munkaképes korú tagjai állást találjanak. Ha ez nem így történik, komoly szociális válság elé néz a világ legnépesebb országának kormánya, ez pedig azért okoz jelentős problémát, mert a kínai növekedés nagymértékben függ az állami megrendelésektől. A csökkenő növekedési ütem komoly kockázatot jelent a helyi bankrendszernek is, ugyanis az elmúlt évek talán most már túlzott optimizmusa következtében – főként az építőiparban – a beruházások jelentős része hitelből valósult meg. A „rózsaszín köd” mostanra felszállt: a lakásárak 2014-ben már országos átlagban 10 százalékot csökkentek, az ingatlanpiac további visszaesése pedig egyre több adós fizetésképtelenségét okozhatja.

Nyersanyagok

A világgazdaság általános lassulása az oka annak, hogy gyakorlatilag az összes nyersanyag árfolyama 2014 nyara óta tovább esik. A legfontosabb energiahordozónak számító olaj világpiaci ára megfeleződött, az ékszerbizniszen kívül az elektronikában is felhasznált arany kurzusa szintén mélyrepülésben van. Ennél kisebb mértékben esett a réz ára, ám a jelenleg fontonkénti (1 font = 453 gramm) 3 dolláros kurzus még így is jócskán elmarad a 2011. áprilisi 4,6 dolláros árfolyamtól. Az autóipartól az elektromos vezetékekig széles körben használt ipari fém árfolyamát ugyanakkor valamelyest stabilizálja, hogy szinte minden olyan termékhez fontos, amelyik a világ folyamatosan növekvő népességének szükséges. Ugyanakkor a jelenlegi világpiaci ár a rezet előállító vállalatok számára jelentős profitot tartalmaz, ezért – legalábbis egyelőre – a kitermelés meglehetősen költséges bővítésére sincs szükség. A várakozások szerint a világpiaci kurzus a következő években stabil maradhat.

Forintárfolyam

2015 egyik legbiztosabb spekulációjaként emlegeti a forintárfolyam gyengülését a neves amerikai Goldman Sachs befektetési bank, és ezzel nincs egyedül. A magyar gazdaság, valamint a nemzetközi pénz- és tőkepiaci környezet egyaránt nemzeti valutánk további gyengülése irányába mutat.
Először is a jegybanki alapkamat, amely a forintbetétekre, -megtakarításokra és -hitelekre is irányadó, 2014 júliusa óta rekordalacsonyan, 2,1 százalékon áll. Ráadásul az idén további kisebb lépésekkel megvalósuló mérséklés is elképzelhető (a dollármilliárdokat mozgató Goldman Sachs szerint 1,5 százalékig is csökkenhet a ráta), ami a külföldi befektetőknek már kevés lehet, főként az ország gazdasági-politikai kockázatához képest. A magyar kormány Amerika-ellenes kirohanásai már a régi szövetséges és legfőbb gazdasági partner Németország vezetőit is megbotránkoztatják; az elmúlt hónapok – részint nemzetközi folyamatok okozta – forintgyengülése, és emiatt a dollárban, euróban elszámoló befektetések veszteségei csak erősítik a külföldi tőke elfordulását. A magyar államadósság jelentős része deviza, tehát a további forintgyengülés annak további növekedéséhez vezethet. Ez a kormány államadóssággal szembeni „szabadságharcának” nehezen kommunikálható kudarcát jelentené.

Német államkötvények

Stabilan a negatív tartományban vannak a világ egyik legbiztonságosabbnak tartott, 5 évnél rövidebb futamidejű állampapírjainak hozamai. A két év múlva lejáró német kötvények a legutolsó adatok szerint garantáltan 0,11 százalékos éves veszteséget „szavatolnak” vásárlóiknak, ami persze nem tartható sokáig, hiszen a befektetők ennél akkor is jobban járnak, ha páncélszekrényben és készpénzben áll a megtakarításuk. Aki pedig nem euróban számol, annak további vesztesége keletkezik a közös uniós valuta 2014 májusában megindult leértékelődésén. Utóbbit gyorsíthatja a Görögországgal kapcsolatos újabb probléma: mivel a január 25-ei választásokat a baloldali Szirizia párt nyerte, az elmúlt években többször is fizetésképtelenné vált – és Európa által is kisegített – ország kiléphet a jelenleg 18 országot tömörítő euróövezetből. Bár Angela Merkel német kancellár szerint a fordulat jogilag és pénzügyileg is kezelhető lenne, annak tényleges bekövetkeztét az elemzők többsége nem tartja valószínűnek. Mindazonáltal az adósságok elengedését követelő görög ellenzéki erő hatalomra kerülése komoly bizonytalansági faktort, gyengülő eurót és emelkedő hozamokat jelenthet.

Amerikai technológiai részvények

Az általános túlértékeltség miatt aggasztónak mondható az amerikai elektronikus tőzsdei cégek rekordmagasságba törő kurzusa. A leginnovatívabb vállalatok részvényeinek átlagos árfolyamváltozását mutató Nasdaq index majd’ 500 pontos értéke történelmi rekord, ugyanakkor az elemzők várakozása jövőbeli teljesítményüket tekintve talán kissé túlzó.
Az okostelefon-gyártó Apple például 700 milliárd dolláros tőzsdei értékével a világ legnagyobb vállalata lett, majdnem kétszer akkora, mint a hajdanán Rockefeller alapította Exxon olajtársaság. A befektetők csak az újabb és újabb divatos „kütyük” jó eladásai számait látják, ami egyre feljebb hajtja az évente új telefoncsodával előrukkoló, és a jó marketinggel erős brandet építő társaság részvényárfolyamát. A kockázatokat már kevésbé szeretik észrevenni: az Applenél például azt, hogy jelenleg a bevétel 56 százaléka, de 2016-ra már 75 százaléka származik egyetlen termék, az iPhone telefon eladásából. Ha a készülék népszerűsége csökken, netán komoly konkurenciát kap, az árfolyam amilyen gyorsan nőtt, úgy össze is omolhat, és magával ránthatja a technológiai részvények többségét.

Dollárárfolyam

Az emelkedő árfolyamok egyik ritka kivétele az Egyesült Államok nemzeti valutája. A „zöldhasú” erősödése – amit a Monitor korábbi számaiban többször előre jeleztünk – tavaly óta töretlen. A fénykorában az eurónál is erősebb dollár 2014- ben a világ szinte valamennyi más devizájához képest drágult; ezt mutatja a kereskedelmi forgalommal súlyozott dollárárindex 15 százalékos erősödése is. (Az erősödésre a dollárforint keresztárfolyam kiváló példa: a tavalyi évet 216,89 forintos szinten kezdte, míg 2015. január közepén már 280 forint közelében is járt a kurzus.) A dollárindex 2015. év eleji, 92 pontos értéke egyébként kilencéves csúcs, mint ahogy az euróval szembeni, 1,17-es árfolyam is. Viszont az már egyáltalán nem biztos, hogy ez összességében jó Amerikának. Jelenleg ugyanis, amikor a világgazdaság növekedési üteme ismét lassul, a világ országai óriási összegeket költenek nemzeti valutájuk gyengítésére. Az olcsóbb euró, a jen vagy éppen a forint alacsonyabb előállítási költséget és versenyképesebb exportárakat jelent a világpiacon, így a növekedés egyik fontos záloga. Amerikában ugyanakkor tavaly október végén leállították a pénznyomtatást, 2015-re már kamatemelést jósolnak. Bár sok elemző úgy véli, hogy a dollár erősödése már túlfutott az USA gazdasági teljesítménye által indokolt szinten, más fejlett országokkal szembeni relatív felülteljesítése 2015-re is izmos dollárt sejtet.

Törökország

A 2015-ös év egyik favoritjának tartják a kis-ázsiai országot, amely a zuhanó olajár egyik nagy nyertese lehet. Minden 10 dollárnyi csökkenés a „fekete arany” világpiaci árában 4,5 milliárd dollárral csökkenti az energiahordozókból behozatalra szoruló ország fizetési mérlegének tetemes hiányát. A napi 632 ezer hordónyi (1 hordó = 159 liter) olcsóbb import a becslések szerint idén a GDP 8 százalékáról 5 százalékra csökkenti a kivitel és a behozatal jelenleg negatív egyenlegét. Ráadásul az energiaárak csökkenése a másik nagy problémának számító inflációt is csökkenti (idén 9 százalékról 7 százalékra), ami a török államkötvényeket felértékeli. Ugyanezt teszi a részvénypiaccal a viszonylag alacsony értékeltség; elsősorban a bankpapírok profitálhatnak a javuló gazdasági környezet okán fellendülő hitelezésből. Hasznot húznak a Déli Áramlat meghiúsulásából is: miután Vlagyimir Putyin orosz elnök európai nyomásra elállt a Bulgárián át vezető útvonal megépítésétől, most Törökország érintésével tervez orosz (és azeri) földgázt juttatni az öreg kontinens nyugati felébe.

Arany

Bár egyelőre úgy tűnik, hogy 2014 novemberében 1140 dolláros unciánkénti (1 uncia = 31,2 gramm) kurzusával elérte évtizedes mélypontját a nemesfém világpiaci ára, a londoni és New York-i nemesfémpiaci szakértők újabb leértékelődést sem tartanak kizártnak. A már évszázadok óta az értékállóság szimbólumának tartott arany népszerűsége ugyanis jelentős mértékben visszaesett, amióta a pénzromlás üteme, azaz az infláció is mérséklődött. Ha a vásárlóérték nem gyengül, nincs értelme azt arannyal biztosítani. Márpedig elsősorban az olajár zuhanásszerű csökkenésével – aminek köszönhetően a benzintől a légi közlekedésig, a fűtéstől a fuvarozásig rengeteg termék és szolgáltatás lehet olcsóbb –, és 2014. decemberben a gazdasági növekedés mérséklődésével Európában átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. De a világ fejlett országait tömörítő OECDszervezet tagjainál is 1,5 százalékra csökkent az áremelkedési ütem. Az aranypiacon aktív svájci UBS és Credit Suisse bank, valamint az amerikai Citibank 2015-re 1100 és 1300 dollár közti átlagos árfolyamot jósol.

Japán

Egyre több befektetési bank ad hangot félelmeinek a jen árfolyamának mesterséges gyengítése kapcsán. Abe Sinzó kormányfő célja persze ezzel csak az export versenyképességének növelése, és ezzel a gazdasági növekedés beindítása. 2014 áprilisában a fogyasztási adók 5-ről 8 százalékra emelése a vártnál nagyobb mértékben csökkentette a lakosság vásárlókedvét, ezt a kivitel felpörgetésével próbálják most egyensúlyozni. Míg bő két éve 75 jent kellett adni egy amerikai dollárért, most az átváltási árfolyam már a 120 jent ostromolja. Ám úgy tűnik, a meglehetősen költséges mentőcsomag egyelőre nem hozott eredményt: a tavalyi harmadik negyedévben ismét csökkent a gazdaság teljesítményét mutató GDP értéke. Csökken az infláció is, ami azt mutatja, hogy a vásárlóerő és -kedv egyre kisebb, amit a vállalati beruházások és a foglalkoztatás csökkenése is erősít. A tavalyi újraválasztásakor a lakosságnak az ország „régi fényének” visszaállítását ígérő miniszterelnöktől a mélyebb reformokat hiányolják, és a „valutaháború” kiterjedésétől, elsősorban a világgazdaság egyik motorjának számító Kínára gyakorolt kedvezőtlen hatásától óvnak a szakértők.

High Yield Bonds

Igaz, a világszerte alacsony kamatszint miatt a befektetőknél továbbra is népszerűek a némi – igaz, egyre kevesebb – felárat kínáló vállalati és banki adósságpapírok, ám a tavaly tapasztalt felértékelődést 2015-ben több tényező is gátolja. Elsősorban az amerikai kamatemelés kitolódása: a tengerentúli gazdaság dinamikus növekedése ugyanis nem vehető biztosra; egy esetleges gyengébb növekedési vagy munkaerő-piaci adat könnyen csökkentheti a rizikósabb kötvények iránti bizalmat és keresletet. A csökkenő nyersanyagárak sok érintett vállalatnál – például az olajkitermelő, -finomító és -elosztó cégeknél – növelik a kötvények visszafizetésének kockázatát (Amerikában a vállalati kötvénypiac 17 százalékát teszik ki az energiaipari vállalkozások), az S&P hitelminősítő szerint a mostani 1,6 százalékról szeptemberre 2,4 százalékra emelkedhet a nem fizető társaságok aránya. Mindehhez társul a csökkenő likviditás (az energiaszektor idén kevesebb kötvénykölcsönt vesz fel, ami önmagában 10 százalékkal mérsékli a teljes volument), és a tervek szerint a kibocsátás szabályozása is szigorodik majd.

2014 – a STRATOS éve

A 2014-es év vitathatatlanul a STRATOS éve volt. Mind a mintacsomagok hozamát, mind a hálózati értékesítés volumenét figyelembe véve várakozáson felül teljesített a QUANTIS Csoport legnépszerűbb egyösszegű befektetési megoldása.

Az első forintos STRATOS-szerződést 2013. június végén – azaz pontosan másfél évvel ezelőtt – kötötték, míg a STRATOS eurós változata kicsivel később, 2014. február legvégén – tehát kevesebb mint egy évvel ezelőtt – indult útjára. Ez idő alatt a QUANTIS Alpha sikertermékébe közel 5 milliárd forintos állomány áramlott, mely irigylésre méltó állománynövekedés a hazai piacon egy független befektetési szolgáltatótól. És a QUANTIS Alpha Private Banking üzletágáról még nem is beszéltünk, amelynek számait jelen cikk statisztikáiból kiszűrtük. A STRATOS-befektetések kulcsszava a diverzifikáció. Alapvető célunk, hogy mind a forintos, mind az eurós befektetési jegy mintacsomagoknál megosszuk a kockázatot az egyes – várakozásunk szerint jó jövőbeli hozamot nyújtó – értékpapírpiacok között. Megfelelő diverzifikációval sikerült a STRATOS HUF mintabefektetésekkel az indulás óta 11,6%, 12,4% és 15,8% nominális hozamot elérni attól függően, hogy az alacsony, a közepes vagy a magas kockázatú portfóliót választották.

A STRATOS EUR mintabefektetések szintén kiváló teljesítményt tudtak felmutatni: kevesebb mint egy év alatt értek el kockázattól függően 3,9%, 5,3%, illetve 7,9% euróalapon számított nominális hozamot! A STRATOS mintabefektetések teljesítményéhez az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben járul hozzá a QUANTIS Abszolút Hozamú Alapok Alapja, amely az indulása óta eltelt alig 9 hónap alatt ért el 7% körüli hozamot – méghozzá mérsékelt kockázatvállalással –, mellyel a hazai abszolút hozamú piac élmezőnyéhez tartozik. A QUANTIS Alpha elkötelezett abban, hogy a folyamatosan változó piaci várakozásokat haladéktalanul beépítse a választható mintacsomagokba, ennélfogva a honlapján közzétett mintacsomagok összetételét a társaság szakemberei a termék indulása óta két alkalommal frissítették: egyszer 2014. 04. 30-án, a QUANTIS két új alapjának indulásakor (QUANTIS Abszolút Hozamú Alapok Alapja és QUANTIS Átváltoztatható Kötvény Alapok Alapja), illetve idén év elején, 2015. 01. 01-jén tekintettel az új évre vonatkozó tőkepiaci várakozásokra.

Fontos kiemelni, hogy a STRATOS-ügyfelek portfólióját a szerződéskötéskor érvényes mintacsomag összetétele szerint befektetjük, azonban a portfólió összetétele, súlyozása csak akkor változik meg, ha arra az ügyfél megbízást ad. Amennyiben STRATOS-befektetésének összetételét szeretné a legfrissebb (2015. 01. 01-jén közzétett) mintacsomagoknak megfelelően újraallokálni, nincs más teendője, mint megadni egy csomagszintű átváltási megbízást az Alpha Insight online rendszerében, ahol mindig naprakész információkat találhat befektetéséről. Amennyiben segítséget igényel, személyes pénzügyi tanácsadója és a QUANTIS Alpha Ügyfélszolgálata szíves rendelkezésére áll.

Az adatok a múltra vonatkoznak, a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. Az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az elérhető eredményt.

„Fekete csütörtök”

Lapzártánkkal egy időben a svájci jegybank váratlan bejelentést tett: eltörölte az évek óta védett 1,20-as EUR/CHF árfolyamküszöböt, és ezzel együtt az irányadó kamatsávot a –1,25 és a –0,25% közötti negatív tartományba süllyesztette. A 2011 óta érvényben lévő, közel három és fél évig tartó árfolyamküszöb a svájci frank korábban megállíthatatlannak tűnő – és a svájci gazdaságnak már komoly gondot okozó – erősödését akadályozta meg. A 2015. január 15-ei bejelentés világszerte óriási sokkot okozott a devizapiacon, melynek következtében a forint is történelmi mélypontra süllyedt a vezető devizákkal szemben. A svájci jegybank meglepő határozatával kapcsolatban egyelőre sok a kérdőjel. Meglátásunk szerint a döntés hatásait az EKB január 22-én bejelentett eszközvásárlási programjával együtt érdemes megvizsgálni – ezekről részletesen a Monitor következő számában olvashatnak majd.