Oroszország

Hosszú távon a növekedésé lehet a főszerep.

Az ukrajnai polgárháborúban való részvétel, valamint a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása miatt a külföldi tőke menekülése sem kizárt forgatókönyv az orosz tőke- és pénzpiacon, ami a rubel- és a részvényárfolyamok átmeneti mélyrepülését okozhatja.

A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2008-as orosz–grúz háborúéra, amikor 130 milliárd dollárt vontak ki a befektetők (2013-ban 63 milliárd volt a mínusz, a háborús cselekmények elindulása óta a rubel 10, az orosz tőzsde 25 százalékot esett).

Hosszú távon azonban a növekedésé lehet a főszerep. Oroszország bőséges nyersanyag készletekkel rendelkezik (a világ egyik legnagyobb olaj- és földgáz termelője), külső adóssága alacsony, és fizetési mérlege pozitív. Jobb helyzetben van, mint a feltörekvő országok többsége, így egy globális krízist – mint az amerikai pénzpumpa elzárása – is könnyebben vészelne át. A prognózisok szerint az évtized második felében Németországot is megelőzve az ötödik legnagyobb gazdaság és a kilencedik legnagyobb vásárló piac lehet.

Oroszország

Katonai kaland…

A 70 milliárd dollárt is elérheti a krími katonai kaland miatt közvetlenül kivont tőke, a számla végső összege azonban ennél jóval magasabb, akár 100 milliárd dollár is lehet, véli a legnagyobb orosz pénzintézet, a magyarországi Volksbankot is nemrégiben felvásárló Sberbank első embere.

Erősödnek a félelmek, hogy negatív láncreakció indulhat meg, mely végül egy, az 1998-ashoz hasonló pénzügyi válsággá terebélyesedik..

Az orosz gazdaság azonban, bár nincs a legjobb formában, közel sem áll olyan rosszul, mint a bő 15 évvel ezelőtti hitelválság idején. Nem véletlen, hogy a rubel árfolyama és az orosz tőzsde már javarészt ledolgozta a Krím katonai elfoglalása utáni árfolyamgyengülést. Az orosz gazdaság ellenállósága elsősorban az alacsony (a GDP 2 százalékának megfelelő) külső adósságnak köszönhető. Putyin elnök még mindig a világ legbefolyásosabb emberének számít, aki a kezét az ország óriási nyersanyagkincsein kívül 493 milliárd dollárnyi deviza- és aranytartalékon tartja.

Az utóbbi időszak árfolyam-alakulása

OROSZORSZÁG

A vártnál nagyobb mértékben sújthatják az amerikai gazdasági szankciók Oroszországot. A Krím elfoglalása és az ukrajnai szeparatisták orosz kormányzatot támogatóténykedése miatti „büntetések” több tucat érintett magánszemélyen kívül a hozzájuk köthető 18 bank és nagyvállalat számláit is zárolták.

Ezenkívül megnőtt a kockázata annak, hogy a külföldi befektetők egy része komolyabb tőkekivonást kezdeményezzen. A rubel árfolyama az év eleje óta 10 százalékot gyengült, az orosz tőzsde mintegy 15százalékkal áll januári nyitóértéke alatt. Az óvatosság tehát indokolt, ám pozitív jel, hogy az orosz gazdaság teljesítményének oroszlánrészét kitevő energiaexportot a nyugati országok egyelőre nem helyezték embargó alá. Az orosz központi bank mindenesetre többször emelte az irányadó jegybanki alapkamatot a rubel árfolyamának stabilizálására, miután az amerikai Standard & Poor’s hitelminősítő az első negyedéves 51milliárd dolláros tőkekiáramlás okán rontotta Oroszország besorolását. Az árfolyam karbantartás sikerült, ám a 7,5 százalékra feltornászott irányadó ráta a dráguló hitelköltségeken keresztül átmenetileg fékezheti az idei gazdasági növekedést. A legfontosabb kérdés, hogy Putyin elnökmennyi negatív gazdasági következményt hajlandó felvállalni Ukrajna apránként történő feldarabolása érdekében.

OROSZORSZÁG

Az év eleji nagymértékű áresés után májusban jelentősen drágultak az orosz tőzsdék, így a korábban jósolt áremelkedés a vártnál is gyorsabban történt. Májusban az orosz tőzsdei társaságok átlagos árfolyamváltozását mutató MICEX tőzsdeindex 9,65 százalékot erősödött, és megelőzte ezzel a szintén jól teljesítő indiai, török, kínai, amerikai vagy német börzéket.

A jövővel kapcsolatos kilátások egyelőre bizonytalanok, többek közt olyan tényezők befolyásolják majd, mint a következő évekre jósolt orosz–amerikai „gázháború”. A világgazdaság átlagos ütemét jócskán felülteljesítő ázsiai gazdaságoknak szállított energia óriási üzlet, a vevőkért folytatott harc – amelybe az észak-afrikai országok és Ausztrália is bekapcsolódik – jelentős mértékű áresést hozhat. A cseppfolyós állapotban szállított földgáz (LNG) eladási ára Japán vonatkozásában ez év februárja és májusa közt 25 százalékkal mérséklődött, míg a májusi kínai szállítmányok Oroszországból újabb 25 százaléknyi diszkonttal keltek el.

Oroszország

Adok-kapok játékká fajult az orosz–amerikai (és európai) szankcióözön az Ukrajnában zajló orosz katonai cselekményekkel kapcsolatban. Először Amerika jelentette be, hogy bővíti az Oroszországot érintő szankciókat.

. A nemzetközi pénzpiacokról kitiltott és exportkorlátozásnak alávetett cégek közé tartozik a Rosznyeft olajtársaság és a Gazprombank pénzintézet, valamit több fegyvergyártó társaság is. Az indoklás szerint Oroszország nem törekszik az ukrán helyzet rendezésére, és támogatja a szakadárokat. Mindez óriási tőkekiáramláshoz vezethet Oroszországból: míg az év első három hónapjában 51 milliárd dollárnyi tőke menekült el az országból, addig éves szinten 150-180 milliárdos tőkekivonást becsülnek. A gazdasági növekedés lassulhat: az IMF 4 százalékos csökkenést is elképzelhetőnek tart. Putyin orosz elnök válaszként ellenszankciókat jelentett be: letiltotta az európai és amerikai mezőgazdasági termékek behozatalát. Ez azonban könnyen visszafelé sülhet el: az élelmiszerimport nehezítése máris jelentős inflációs nyomást okoz. A jelenleg 7,5 százalékos mutató egy százalékponttal magasabb a januári értéknél.