Részvénypiac

Európai részvénypiac

Míg Amerikában a pénznyomda leállításának megszellőztetése a gazdaság állapotának javulására utal, addig Európában az eddig azt ellenző jegybankárok álláspontjában is finomítás tapasztalható.

Jens Weidmann, a német Bundesbank mindössze 46 éves elnöke, aki korábban kifejezetten ellenezte az EKB közvetlen kötvényvásárlási programját, most úgy nyilatkozott, még nem kell temetni a mennyiségi lazítást. Az esetleges további kamatcsökkentés sem kizárható, különösen a gyenge francia növekedési kilátások tükrében.

Franciaország ma sokak szerint Európa „beteg embere”: az ipari termelés a legfrissebb adatok szerint Spanyolország és Olaszország mögé utasította, Németországhoz képest pedig igencsak leszakadóban van. Az erős euró (illetve a gyenge dollár) jócskán aláássa az amerikai irányultságú francia exportot, míg a továbbra is dinamikusan fejlődő keletorientációjú Németország mára gyakorlatilag a válság előtti szintre erősödött. Franciaország gazdasági növekedése a tavalyi mindössze 0,3 százalék után 2014-ben sem haladja majd meg a várakozások szerint az 1 százalékot.

Francia GDP

Európai részvények

Három év zsugorodás után úgy tűnik, idén végre lábra áll Európa gazdasága. Legalábbis erre utal a világ 34 legfejlettebb gazdaságát tömörítő OECD szervezet legfrissebb előrejelzése, amely a 2014-es évre 1,2 százalékos, míg 2015-re 1,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.

Igaz, ez jóval alacsonyabb, mint a 2,2 százalékos, illetve a 2,8 százalékos világátlag, a BRIICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) 5,3 és 5,7 százalékos várt növekedési rátájáról nem is beszélve (de Amerika gazdasága is 2,6, illetve 3,5 százalékkal haladhatja meg a tavalyi szintet). Az „öreg kontinens” legnagyobb növekedési kockázata az átlagnál sérülékenyebb bankrendszer, ezért egyre több szervezet sürgeti a teljes bankuniót és a bankrendszer feltőkésítését. Persze ehhez az is szükséges, hogy az érintett hitelintézetek őszintén közöljék, hogy valójában mekkora a pénzügyi teherbíró képességük – utal az OECD illetékese a számokat a bizalom megtartása érdekében kozmetikázó gyakorlatra.

Amerikai Tőzsde

Kongresszusi meghallgatásán felemás véleménnyel hagyta bizonytalanságban a világ befektetőit Janet Yellen, a mindenható amerikai jegybankelnök. Egyrészt a tengerentúli gazdaság a vártnál nagyobb mértékben nőhet az idén, ami jó hír, és a központi pénznyomda fokozatos leállítását vetíti előre.

Másrészt a munkaerőpiac még korántsem épült fel a válság előtti szintre, ez viszont a további gazdaságélénkítés szükségességét erősíti. Csakúgy, mint a lakásépítések aggasztóan alacsony szintje is: márciusban 14,5 százalékkal kevesebb családi házat adtak el, mint februárban. Bár Yellen az építőipar megerősödésére számít, a szavait árgus tekintettel figyelő befektetők azoktól a laza monetáris politika folytatódását remélik. Egy félmondattal ugyanis nyilvánvalóvá tette: a mennyiségi lazításnak nincs mechanikus lejárati dátuma, időpontja a gazdaság talpra állásához igazodik.

Amerikai Tőzsde

Túlzott az optimizmus – figyelmeztet az amerikai tőzsdék indokolatlanul magas árfolyamára egyre több tőzsdeguru. A tőzsdeindexek sosem látott magasságokban vannak, és napról napra dőlnek meg a történelmi rekordok. Az optimizmus ugyanakkor közel sem indokolt.

Egyrészt a volatilitás (az árfolyamok gyakori ingadozása) alacsony, márpedig a tapasztalatok szerint ez trendfordulót jelez. Másrészt a makrogazdasági folyamatok is vegyes képet mutatnak. Az infláció áprilisban 2 százalékra nőtt (februárban még csak 1,1 százalék volt), a pénzromlást megelőző kamatemelés ugyanakkor a gazdasági növekedés megtorpanását hozhatja. Az árfolyamok pedig azonnal eséssel reagálnának, melynek mértéke a mostani emelkedéssel megegyező nagyságrendű lenne. További probléma a geopolitikai helyzet: az amerikai–orosz viszony talán a hidegháború óta nem volt annyira ellenséges, mint napjainkban. Az ukrán konfliktus kapcsán Barack Obama amerikai elnök fellépése talán nem elég erélyes, és ez egyre bátrabb orosz lépéseket hozhat.

S&P 500 index az elmúlt 5 évben

Magyar tőzsde

Jelzésértékű, hogy Budapest helyett Londont választotta 200 millió dolláros (44 milliárd forintos) tőzsdei részvény kibocsátása színhelyéül a Budapestről indult Wizzair diszkont légitársaság.

Újabb pofon a magyar börzének, de a döntés érthető, hiszen a világ egyik nagy pénzügyi központjában a potenciális jegyzők viszonylag könnyen becserkészhetők, és a londoni parketten az elérhető kibocsátási ár is magasabb. A hazai részvénypiac azonban – a májusi kimagasló 11 százalékos drágulás ellenére – csak stagnál. A magyar részvények a magyar kisbefektetők terepének számítanak, az adásvételek döntő többsége pedig az OTP Bank-papírokra korlátozódik. A legnagyobb hazai pénzintézet (amelyik tehát a legnagyobb likviditással rendelkezik) ekkora túlsúlya viszont kissé paradox a pénzügyi szektort sújtó különadók és a devizahitelesek adósságrendezésének kormányzati taktikázása miatt.

Várható olajár

USA -részvény

„More money, more options” – azaz (minél) több pénz, (annál) több lehetőség. Így lehetne interpretálni a világ leggazdagabb befektetőjének tartott Warren Buffett jelenlegi stratégiáját. A befektetéseit végző Berkshire Hathaway vállalat készpénzállománya ugyanis sosem látott magasságba nőtt: az 55 milliárd dolláros összeg több mint másfélszerese az egy évvel korábbinak.

Az értékalapú befektetőként számon tartott (tehát az alulértékelt vállalatokat vásárló) Buffett passzivitásának okát nehéz másképp értelmezni, mint hogy jelenleg drágák a tőzsdei részvények. Az értékalapú befektető legjobb barátja a félelem: amikor a pánik hatására a részvénytulajdonosok ész nélkül szabadulnak még a jó vállalatok papírjaitól is, könnyen lehet jó vásárt csinálni. 2009- ben Buffett cégének készpénzállománya mindössze 26 milliárd dollárra rúgott. A mostani magas likvidhányad ugyanakkor egy várható, nagymértékű árfolyamesést is előre jelezhet. Az elmúlt egy évben sosem látott csúcsokra kerülő tőzsdeindexek egyre több tőzsdeguru szerint rövid időn belül 20- 30 százalékot is eshetnek, az olcsó papírok, vállalatok vásárlására pedig érdemes időben felkészülni.

Bankrészvények

A világ számos pontján rájár a rúd a hitelintézetekre. Amerikában két nagy európai pénzintézet ellen indult vizsgálat: a svájci központú UBS-t és a német Deutsche Bankot „feketézéssel” vádolták a hatóságok árgus szemét elkerülő anonim kereskedési „szobák” működtetése miatt.

A pénzintézetek létfontosságú reputációját megtépázó vádak szerint kivételeztek a bankoknak nagy hasznot hajtó, sokat üzletelő kliensekkel az intézményi befektetők (nagy nyugdíj- és befektetési alapok) kárára. A patinás brit Lloyds bankot pedig az irányadó kamatok manipulálása miatt büntették meg 218 millió angol fontra (80 milliárd forintra). Portugáliában a mérlegfőösszege alapján 20 százalékos piaci részesedésű Banco Espirito Santo csődje korbácsolta fel a kedélyeket. A túlzottan merész hitelezési politikát folytató pénzintézetet most állami segítséggel szanálják. Magyarországon a kormányzati adósmentés következtében szakadhat 900 milliárd forintnyi pluszteher a hitelintézetek nyakába. A piacvezető OTP Bank 135- 145 milliárd forintos veszteséggel számol a devizahiteleseknek való visszatérítések miatt. A nemzetközi bankrendszer általános állapotát azonban leginkább a vállalatok csökkenő beruházási kedve határozza meg. Kevés hitel szükséges, a banki nyereségek szűkülnek, az európai pénzintézetek közül

Fejlődő részvénypiacok

Az év elejétől jól teljesítő globális fejlődő részvénypiacok relatív értelemben továbbra is jó hozamot kínálnak a többi eszközosztályhoz képest, azonban a következő hónapokban mégsem várható tőzsdei hossz a fejlődő piacokon. Tőzsdéik értékeltsége ugyanis a fejlettekéhez hasonlóan már nem olyan attraktív, illetve kisebb pozitív korrekción már átmentek az év eleje óta.

Harmadrészt azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy amennyiben a leginkább túlértékelt fejlett piacokon a jövőben csökkennek az árfolyamok, úgy várhatóan a fejlődők is esni fognak az utóbbi években megfigyelhető magas korreláció miatt. Pozitív kivételek a feltörekvő piacokon erős jelenléttel rendelkező, a fejlett országokból származó multik lehetnek. A Volkswagen autógyár vagy a L’Oreal francia kozmetikai óriás bevétele és nyeresége továbbra is hasznot húzhat a fejlődő piacok átlag feletti gazdasági növekedéséből. Az előző hónapokban tapasztalható geopolitikai feszültségek hatására a nemzetközi befektetők először a rizikósabb felzárkózó országok pénz- és tőkepiacaitól fordulnak el. A globális kockázatkerüléssel járó fejlődő piaci tőkekivonás a jövőben még akár fel is erősödhet. Ennek ellenére továbbra is kijelenthető, hogy például a kínai tőzsde relatíve olcsó (a részvények átlagosan a saját tőke1,1-szereséért kelnek el), de ez is a kínai részvények politikai kockázati felárát mutatja.